4,5 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta februárban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Februárban a munkanélküliek száma 213 ezer volt, ami 46 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 4,5 százalékra emelkedett – az elemzők szerint csak a korlátozások feloldás hozhat javulást.

A 2020. december és 2021. februári háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 217 ezer volt, 53 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 1,1 százalékponttal volt magasabb az előző évinél. Januárhoz viszonyítva a munkanélküliek száma 25 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája egy év alatt 2,8 százalékponttal, 13,5 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli csaknem ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra, az 55-74 éveseké 1,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 26,6 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 14,5 százalékkal, 302 ezerre nőtt.

Átmeneti lehetett a csökkenés havi összevetésben

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője számára komoly meglepetést okozott a munkanélküliségi ráta februári csökkenése, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a járvány harmadik hullámával szemben. Szerinte azonban könnyen lehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz és a márciusi lezárások és bezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató.

A februári adat egyébként különösen meglepő annak fényében, hogy az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (FSZ) adatgyűjtése alapján februárban az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, vagyis több mint 3500-zal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma és ismét meghaladta 300 ezret.

Az ING vezető elemzője az aktívak számának változásában keresi a magyarázatot. A 15-74 éves korosztály aktivitási adata az elmúlt hónapok legjelentősebb csökkenését hozhatta februárban. Legutóbb az első hullám végén (az április-júniusi időszakban) volt ennél alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma – mutatott rá. Az ING Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban.

Ez aligha kedvező előjel, hiszen még csak most érkezik meg a harmadik hullám a munkaerőpiacra, így az aktivitás további csökkenésével lehet számolni, miközben a munkanélküliek száma is újra emelkedhet – hívta fel a figyelmet.

Munkaerőpiaci szempontból meglehetősen nehéz lesz az első negyedévet tisztán értékelni, de összességében inkább a GDP-növekedést visszafogó hatásra számít Virovácz Péter.

A külföldön dolgozókat küldik el először

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy ítélte meg, hogy a koronavírus miatt bevezetett korlátozások hatása egyre inkább érezteti hatását a munkaerőpiacon. Különösen meglátszik a visszaesés a külföldön dolgozóknál, vagyis a külföldi munkaerő leépítése jellemzően előbb történik meg, amelyet a határokon való átjárás nehézsége is elősegít. Az adatokból az is látható, hogy a fiatalokat súlyosabban érinti a helyzet, amit az okozhat, hogy munkavégzésük sokszor részmunkaidős, tanulás melletti, valamint hogy alacsonyabb a tapasztalatuk, illetve ők még kisebb végkielégítés mellett elbocsáthatók. A fiatalok nagyobb arányban dolgoznak a korlátozások sújtotta olyan ágazatokban is mint, a turizmus.

A március-áprilisi időszakban a korlátozások szigorítása nyomán a foglalkoztatás csökkenése várható, a kedvező fordulat eléréséhez a korlátozások lazítása szükséges. A munkahelyek megtartását segíthetné a bértámogatások mértékének növelése – vélekedett Regős Gábor. Végezetül megjegyezte, a foglalkoztatási szint az adatok romlása ellenére is magasnak tekinthető, a 2010-es szintet mintegy 700 ezerrel meghaladja.

Csak a korlátozások feloldása segíthet

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, viszont január után februárban is érezhetően gyengélkedett a foglalkoztatottság. Ebből arra következtet, hogy sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” ilyen hosszú távon nem képes fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet.

A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség.

Az elemző megjegyezte: a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. A teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatívan hat majd az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre és ebben érdemi változást most már csak a korlátozások feloldása hozhat, ezek fennmaradásáig hasonló számokra lehet számítani.

(MTI)

---