57 milliárd eurót várna az EU a tranzakciós adótól

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai uniós pénzügyi tranzakciós adó keretében a kötvény- és tőkeműveletekre 0,1 százalékos, míg a származékos ügyletekre 0,01 százalékos adót vetnének ki az elképzelések szerint; az adóból akár évi 57 milliárd euró is befolyhatna az uniós költségvetésbe, ami jelentős többletbevételt jelentene a jelenleg csak tagállami befizetésekből gazdálkodó uniós büdzsé számára – írja elemzésében a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei márciusban találkoztak, hogy megvitassák egy közös uniós pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének tervét. A pénzügyi műveleteket terhelő adó bevezetéséről már jó ideje folynak a tárgyalások az EU-ban. Az elképzelés nem előzmények nélküli, világszerte közel negyven ország alkalmaz már hasonló adót. Az elmúlt évben ezen államok költségvetésébe közel 29 milliárd euró folyt be a különböző pénzügyi szervezeteken keresztül.

„Az unió szintjén az Európai Bizottság terjesztette elő az első javaslatot a tranzakciós adó bevezetésére. A Bizottság azzal érvelt, hogy jelenleg a bankok a többi társadalmi szereplőhöz képest viszonylag alacsony adóterhet viselnek, és az új adó révén a pénzügyi szektor igazságosabban járulna hozzá a közterhekhez. Az egységes uniós adó továbbá a belső piaci egyenlőtlenségeket is kiküszöbölhetné, hiszen az egyes tagállamok jelenleg nagyon különböző módon adóztatják a pénzügyi szolgáltatásokat, és ez kifejezetten versenytorzító hatású” – idézi a közlemény Békés Balázst, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnerét.

A Bizottság mellett több tagállam is támogatja az elképzelést, többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország. A tranzakciós adó hosszú távon akár kedvező is lehetne a tagországoknak, ha az abból befolyt adóbevételek felválthatnák a tagállamok saját befizetéseit. Az EU-nak jelenleg nincsenek ugyanis önálló bevételei – ahogyan egységes uniós társasági adó, személyi jövedelemadó sincs -, hanem a tagállamok saját befizetéseik útján járulnak hozzá az uniós költségvetéshez.

A javaslatnak nagyon sok az ellenzője is. A tranzakciós adó kapcsán Nagy-Britannia, Csehország, Hollandia és Svédország is súlyos kétségeket fogalmazott meg.
Legutóbb a britek ellenkezése akasztotta meg a közös tranzakciós adó bevezetését célzó folyamatot. A pénzügyi tranzakciókat egyébként 1989 óta adóztató britek azért ellenzik a javaslat elfogadását, mert félnek, az új adó bevezetése jelentősen visszavetné a brit gazdaságot: jelenleg az európai üzleti tranzakciók 80 százaléka Londonon keresztül zajlik.

Az Európai Unió szintjén adóügyekben kifejezetten nehézkes a döntéshozatal, mivel a tagállamoknak valamennyi döntést egyhangúan jóvá kell hagynia. Egyes szakértők szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy német és francia nyomásra azok a tagállamok, amelyek támogatják az elképzelést, egy úgynevezett „fokozott együttműködés” keretében szűkebb körben bevezetik a tranzakciós adót, akár már ez év végéig. A „fokozott együttműködés”-re a Lisszaboni Szerződés ad lehetőséget, de ennek keretében csak a részt vevő tagállamokra hárulna bármilyen kötelezettség. A kívül maradó tagállamok bármikor dönthetnének úgy, hogy utólag csatlakoznak a kötelezettségvállaláshoz.

(Forrás: MTI)

---