A digitális platformüzemeltetők új kötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2023. január 1-jétől új bejelentési, változásbejelentési, átvilágítási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a digitális platformüzemeltetőkre – olvasható a NAV honlapján.

Kit érint az új szabályozás?

Minden olyan szervezetet, amely olyan platformot üzemeltet, amit részben vagy egészben, szerződés alapján, értékesítők rendelkezésére bocsát.

Mi számít platformnak?

A platform minden, a felhasználók számára hozzáférhető

  • szoftver (honlapok és azok részei is) és
  • alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat),

amely a felhasználók számára lehetővé teszi az értékesítő és a felhasználó közötti kapcsolat felvételét egy érintett tevékenység felhasználó számára történő közvetlen vagy közvetett elvégzéséhez.

Idetartozik a tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldás is. A platform kifejezés nem jelenti azt a szoftvert, amely az érintett tevékenységben történő bármilyen további közreműködés nélkül csak:

  • az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelését;
  • az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítését vagy hirdetését;
  • a felhasználók valamelyik platformra irányítását vagy áthelyezését teszi lehetővé.

Ki számít a platformon értékesítőnek?

Értékesítőnek számít a platform minden olyan – magánszemély vagy szervezet – felhasználója, amely az adatszolgáltatási időszakban regisztrált a platformon, és az érintett tevékenységet végzi.

Melyek a jelentendő tevékenységek?

  • Ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;
  • személyi szolgáltatás;
  • áruk értékesítése;
  • közlekedési eszköz bérbeadása.

A Magyarországon bejelentésre és adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők 3 típusa:

  • Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkező platformüzemeltető;
  • EU-ban adóügyi illetőséggel nem rendelkező platformüzemeltető, amely megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

Magyarországon bejegyzett;

az üzletvezetésének helye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) Magyarországon található;

állandó telephellyel rendelkezik Magyarországon;

  • olyan külföldi platformüzemeltető, amely az EU-ban adóügyi illetőséggel nem rendelkezik, ott nincs bejegyezve, nincs az EU-ban üzletvezetési helye, állandó telephelye, de lehetővé teszi valamely érintett tevékenységnek a jelentendő értékesítő általi elvégzését, vagy valamely tagállamban található ingatlan bérbeadását magában foglaló érintett tevékenység végzését, és az adatszolgáltatás teljesítésére Magyarországot választja.

A 2-es típusú platformüzemeltető adatszolgáltatását választása szerint más EU-tagállamban is teljesítheti, azonban ilyenkor is be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (NAV).

Meddig kell bejelentkezni a NAV-hoz?

Az egyszeri bejelentkezés határideje 2023. február 15., ezután pedig az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetői minőség keletkezését követő 15 nap.

A bejelentett adatok változását a változást követő 15 napon belül kell jelezni a NAV-nak.

Hogyan kell bejelentkezni, a változást bejelenteni?

A bejelentkezést és változásbejelentést az 1-es és 2-es típusú platformüzemeltetők ezeken a nyomtatványokon jelenthetik be:

’T201 37. rovat bejelentő és változásbejelentő lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, nonprofit szervezetek – a törzskönyvi jogi személyek és a civil szervezetek kivételével –, külföldi vállalkozások, tulajdonostársak közössége, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg, valamint csoportos adóalanyiság esetén a csoport részére
’T201CSZ 22. rovat bejelentő és változásbejelentő lap a bíróság (törvényszék) által nyilvántartott szervezeteknek
’T201T 29. rovat bejelentő és változásbejelentő lap a cégbejegyzésre kötelezett szervezeteknek és egyéni cégeknek

Az adatlapok beadhatók az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), és az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) is.

Az adatlapok  az ONYA-banhttps://onya.nav.gov.hu → Új nyomtatvány/bejelentés → Adat- és változásbejelentés útvonalon érhetők el.

Az ÁNYK-ban futó kitöltőprogram és a hozzá tartozó útmutató a NAV honlapján a https://nav.gov.hu  → Nyomtatványok ÁNYK-hoz → Nyomtatványkereső → Részletes keresés útvonalon található meg.

A Magyarországot választó 3-as típusú külföldi platformüzemeltetők 2023. január 1-jétől ezen a hivatkozáson tudnak regisztrálni:

https://dac7.nav.gov.hu

Mi az átvilágítás és az adatszolgáltatás határideje?

Az adatszolgáltatáshoz szükséges átvilágítási eljárásokat az adatszolgáltatási időszak december 31-ig kell elvégezni.

Az olyan értékesítőkre vonatkozó átvilágítási eljárásokat, amelyek 2023. január 1-jén vagy az adott szervezet adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válásakor már regisztráltak a platformon, az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre vonatkozó második adatszolgáltatási időszak december 31-ig kell elvégezni.

Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az átvilágítással és adatszolgáltatással összefüggő intézkedéseiről és az ezek alapjául szolgáló információról nyilvántartást kell vezetnie. Az ezzel kapcsolatos dokumentációt az adatszolgáltatási kötelezettség határidejétől számított 10 évig kell megőrizni.

Az első adatszolgáltatás határideje 2024. január 31., ez a 2023-as adatszolgáltatási időszakra vonatkozik.

Az adatszolgáltatást az időszakon belül negyedéves bontásban kell teljesíteni.

Jogkövetkezmények

Ha a platformüzemeltető elmulasztja bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségét, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesíti, a NAV 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Nem lehet mulasztási bírságot kiszabni, ha a bejelentésre, változás-bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

További információ, segítség

Ha további kérdése van a digitális platformüzemeltetők új kötelezettségeivel, illetve egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, keressen minket bizalommal a NAV-honlap Kapcsolat oldalán található elérhetőségeinken!

Forrás: Pénzügyminisztérium – Nemzeti Adó-és Vámhivatal


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]