A feketézést már most is keményen megfizettetik
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adóhatóság következetesen fellép a feketegazdaság, ezen belül pedig a jogellenes foglalkoztatási formák ellen. Bizonyítékul szolgálnak erre az Adó-ellenőrzés szaklap 2007/2. számában megjelent jogesetek is.
Az ellenőrnek törvény adta lehetősége a színlelt szerződés munkaviszonnyá történő átminősítése. Erre került sor annál a kft-nél is, ahol az alkalmazottakon kívül megbízási jogviszonyban foglalkoztattak két, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyt. A revízió megállapította, hogy a vizsgált megbízási szerződésekben a munkaviszonyra jellemző elemek voltak többségben. A jogviszony átminősítése során az alábbi körülményeket vették figyelembe:
- hírlapárusító munkakör ellátására kötöttek a felek szerződést,
- az árukészlet és az üzlet berendezése a kft. tulajdonában volt,
- az árukészletet 1-2 havonta leltározni kellett,
- a felek 90 napos próbaidőt kötöttek ki,
- a ledolgozott munkaórákról nyilvántartást vezettek,
- meghatározott munkák elvégzésére, utasítási jogra vonatkozó kitétel,
- a megbízó a ledolgozott munkaórákért munkadíjat fizetett,
- a munkavégzés helye (üzlet) a kft. tulajdonában volt, melyért az egyéni vállalkozó bérleti díjat nem fizetett,
- a díjazást jutalékban, illetve alacsony forgalom esetén fix összegben állapították meg, amit a pénztárgép adatai alapján számítottak ki,
- rövidebb nyitva tartás esetén időarányos „kiegészítés” járt.
Fentiek miatt az ellenőr a kifizetett „vállalkozói díjakat” munkabérként vette figyelembe, a megbízási jogviszonyokat pedig munkaviszonyként minősítette. A foglalkoztató kft. terhére a vizsgált időszakra kifizetett díjazás járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget állapított meg.
Nem járt jobban a következő, illegális foglalkoztatáson ért munkáltató sem. Az adóhatóság megállapította ugyanis, hogy a vizsgált számlatömbök egyes tőpéldányain számlakiállítóként öt olyan személy aláírása szerepel, akik nem álltak az ellenőrzött társaság alkalmazásában. Egy személyt kivéve csak a későbbiekben kötöttek munkaszerződést az alkalmazottakkal. A dolgozók azt nyilatkozták, hogy a társaság be nem jelentett alkalmazottként foglalkoztatta őket. Tekintettel arra, hogy a feketefoglalkoztatás során kifizetett jövedelmekről nem mutatott be hiteles igazolást a társaság, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási járulék megállapításánál a járulékfizetési felső határ naptári napra eső összegét vette alapul az APEH. Az aláírt számlák keltezése alapján állapították meg a ledolgozott napok számát. A kettő szorzataként határozták meg a foglalkoztató járulékfizetési kötelezettségét. Ugyancsak a járulékfizetési felső határ arányos összegét tekintették munkabérnek, erre tekintettel határozták meg a személyi jövedelemadót, valamint a munkaadói és munkavállalói járulékot. Tekintettel arra, hogy adózó személyijövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettségének nem tett eleget, a fentieken túlmenően az adókülönbözet 50 százalékának megfelelő mulasztási bírság megfizetésére is kötelezték.
További jogeseteket és más, aktuális témákkal kapcsolatos bírósági döntéseket találhatnak az érdeklődők az Adó-ellenőrzés szaklap 2007/2. számában.
