A globális minimumadó-szabályozás története és várható hatásai


Az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztást követően az OECD-nél új lendületet kapott a globális minimumadó-szabályozás (GloBE) kialakítása iránti igény, amelynek legfrissebb látványos fejleményeként 2021. július 1-én 130 ország és joghatóság csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó nyilatkozathoz. E keretrendszer fontos eleme a GloBE, s részben erre is hivatkozva nem csatlakozott több ország – így Magyarország sem –a nyilatkozathoz. De mit is jelent pontosan a GLoBE, miért jött létre, milyen hatásokkal járna a bevezetése az EU-ban, illetve Magyarországon – e kérdéseket járja körül a BDO elemzése.

A jelenlegi gyakorlat szerint a vállalkozások a legalacsonyabb társasági adót kivető államokban tudnak létrehozni telephelyeket és ott adózni az összes profit után. Ezen gyakorlat további alkalmazásának elkerülése érdekében a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei.

A megállapodás alapján az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei elkötelezték magukat a globális minimumadó bevezetése mellett, megelőzve, hogy az alacsony adókulcsot alkalmazó országok csábítsák magukhoz a vállalkozásokat.

A szabályozás lényege az lenne, hogy ha egy multinacionális vállalat leányvállalatának adókötelezettsége az adott országban nem éri el a minimálisan meghatározott szintet, akkor a különbözetet az anyavállalatnak a saját országában kell megfizetnie. Az adóreform deklarált célja tehát az, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak megfelelő mértékben, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.

A G7 pénzügyminiszterei a londoni megállapodást a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak júliusban esedékes értekezlete elé terjesztik további részletes vitára.

A tervezett szabályozás

Az OECD Németország és Franciaország kezdeményezésére 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását a digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslatának második pilléreként. A javaslat nem a nominális, hanem az attól sok esetben jelentősen eltérő effektív adókulcsokra vonatkozna.

A tervezet két pilléren keresztül reformálná meg a társasági adóztatást. Az első pillér abból áll, hogy a multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol központjuk működik. A minimumadó alapját a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából kiindulva határozná meg. A javaslat értelmében, ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adókötelezettsége egy adott országban nem éri el a minimumadó mértékét, az adókülönbözetet elsődlegesen az anyavállalat országa szedné be az anyavállalattól.

Ha az anyavállalat országa nem él ezzel a jogával, másodlagos mechanizmusként a többi leányvállalat országa is beszedhetné a különbözetet. Így, ha egy állam olyan adókulcsokat vezet be vagy olyan adókedvezményt nyújt, amely alacsonyabb adóterhelést eredményez az elvártnál, azzal lényegében más államok költségvetését támogatja, amit természetesen minden állam kerülni próbálna.

A fenti szabály azokra a multinacionális vállalatokra vonatkozna, amelyek legalább 10 százalékos nyereségrátával működnek. A vállalatoknak a 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereségük 20 százalékát kellene átcsoportosítaniuk azokba az országokba, amelyekben működnek, és ezen nyereséghányad után kellene a működésük szerinti országokban adót fizetniük.

A megállapodás második pillére az egységes társasági adókulcs bevezetése. Az OECD javaslatában az adómérték még nem került meghatározásra, ugyanakkor a G7 pénzügyminiszterei a 15 százalékos minimális effektív társaságiadó ráta kijelölését támogatják.

Az a globális árbevételi szint, amely felett az adott vállalatcsoport a minimumadó szabályozás hatálya alá kerül, várhatóan 750 millió euró lesz.

Az OECD nyár végéig szeretné véglegesíteni a tervezetet, a globális minimumadó bevezetése legkorábban 2023-24-ben várható az egyes tagországokban.

A szabályozás hatása

A javaslat értelmében, például, ha egy német vállalatcsoport magyarországi leányvállalatát a minimumadónál alacsonyabb adó terheli, a fennmaradó adót a német anyavállalattal, Németországban fizettetnék meg.

Fontos kiemelni, hogy ha a javaslat nem képes kellően rugalmasan kezelni az adóalapok közti technikai eltéréseket, az nem csupán az alacsony adókulcsú országokban működő vállalkozásokat érintheti. Ahogyan a fentiekben bemutattuk, a javaslat az anyavállalat országában érvényes konszolidált beszámolóra vonatkozó számviteli szabályokból kiindulva határozná meg a minimumadó alapját az egyes vállalatcsoportok estében, az egyes országok társasági adóalapjai azonban több okból is eltérhetnek ettől.

Számos esetben azonban az alacsony effektív adókulcsok csak részben vezethetők vissza a különféle kedvezmények és adóoptimalizációs lehetőségek alkalmazására, részben éppen az adóalapok eltéréseire vezethetőek vissza. Ezen eltérések következtében pedig számos olyan országban működő vállalat is a minimumadó szabályozás hatálya alá eshet, ahol az adókulcs egyébként jóval meghaladja a G7 és az OECD által elvárt mértéket.

Másfelől pedig jelentősen befolyásolhatja az effektív adókulcsot a beszámított adók köre, mivel számos országban a gazdasági társaságok által fizetendő adó nagyobb részét nem a tárasági adó, hanem más adóterhek, többek között a munkabér után fizetendő terhek és különböző helyi adók (mint például Magyarország esetében az önkormányzati adók) jelentik.

Összegezve, rendkívül fontos tehát, hogy a javaslat megfelelően tudja kezelni a fenti technikai eltéréseket. A Pénzügyminisztérium által végzett szimulációk alapján a minimumadóból fakadó többlet adókötelezettség különféle technikai korrekciókkal jelentős mértékben csökkenthető:

  12,5% minimumadó mellett 21% minimumadó mellett
  Fizetendő többletadó Érintett cégek aránya Fizetendő többletadó Érintett cégek aránya
Korrekciók nélkül 6,7% 98% 15,1% 100%
Korrekciókkal:
HIPA beszámításával 2,4% 42% 8,3% 85%
Időzítési korrekciókkal 1,1% 31% 6,5% 81%
Fő kedvezmények mentesítésével 0,6% 22% 5,2% 74%

Összhang az uniós joggal

Az EU alapszabadságaival egyértelműen ellentétes lenne olyan szabályok bevezetése, amelyek kizárólag a vállalatcsoportok külföldi leányvállalataira vonatkoznak, vagy hátrányos helyzetbe hozzák a külföldi leányvállalatokat a belföldiekhez képest. Az EU Bíróság joggyakorlata ehhez hasonló szabályok bevezetését csak teljesen mesterséges adóelkerülési konstrukciók esetében teszi lehetővé.

Ez azonban azt is eredményezheti, hogy az EU a javaslatot az OECD által elfogadottnál szigorúbb formában fogja implementálni. Így az kiterjedhet az anyaországban működő vállalatokra is, illetve az OECD által javasolt adóalaphoz képest további megkötéseket is tartalmazhat a tagállamok adóalapjaira, így az OECD javaslata adta rugalmasság (pl. gyorsított értékcsökkenés) kihasználására sem lenne lehetőség. Erre utal a Bizottság 2021. május 18-i bejelentése is, amelynek alapján 2023-ban új, egységes társasági adó szabályok bevezetésére tesznek javaslatot az EU-n belül (“Business in Europe: Framework for Income Taxation”, BEFIT). Az EU-n kívüli országok eközben a javaslat adta rugalmasságot jobban kihasználva jelentősebb versenyelőnyre tehetnek szert.

Magyarország álláspontja

A javaslat megvalósulása esetén a Pénzügyminisztérium úgy látja, hogy annak gazdasági hatása jelentős mértékben a javaslat technikai részletein múlhat, ezért mindvégig aktívan képviseltette magát a javaslattal kapcsolatos technikai szintű egyeztetéseken is. Magyarország részéről egy olyan megállapodás előremozdítására való törekvés látható, amely a lehető legkisebb mértékben korlátozza a valós beruházásokért folytatott adóversenyt, képes rugalmasan kezelni az egyes országok adórendszerei közti eltéréseket, nem akadályozza a legjobb adózási gyakorlatok elterjedését.

Az OECD globális minimumadó-javaslata kapcsán tehát Magyarország elvi álláspontja, hogy a nemzetközi szabályozásnak elsősorban a mesterséges nyereségátcsoportosítási technikák visszaszorítására kell fókuszálnia, míg a valós tevékenységekhez kapcsolódó nyereségek esetében tiszteletben kell tartani az államok adózási szuverenitását. A 130 ország és joghatóság által aláírtnyilatkozatot a magyar kormány nyilvánvalóan azért nem írta alá, mert megítélésük szerint a fenti elvárásoknak nem felel meg a GloBE jelenlegi tervezete. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára nyilatkozatban magyarázta el a széles nyilvánosságnak a kormány álláspontjának lényegét.

A Pénzügyminisztérium a globális minimumadó szabályozás kapcsán egyeztetett a gazdasági élet szereplőivel, köztük a adótanácsadók szakmai fórumával is, amelynek eredményeképp a javaslattal kapcsolatos jövőbeni OECD-egyeztetések során elsősorban az alábbi szempontok érvényesítésére törekszik:

• Az adómérték lehetőség szerint minél kevésbé haladja meg a magyarországi társasági adó 9 százalékos mértékét.
• A minimumadóba beszámítható adók köre minél szélesebb legyen, különös tekintettel a helyi iparűzési adóra (utóbbi a jelenlegi tervezet szerint teljesül).
• A valós tevékenységhez kötődő nyereség lehetőség szerint mentesüljön a minimumadó-szabályok alól. A jelenlegi tervezet szerint a profit egy a valós gazdasági tevékenységhez szorosan kötődő része mentesülne a szabályozás alól, ennek alapja azonban meglehetősen szűk: a mentesség összege az értékcsökkenés és a bérköltség arányában kerülne meghatározásra, míg az ezekhez tartozó arányszám jelenleg nem ismert.
• Az adóalapok közti időzítési eltéréseket minél rugalmasabb kezelése, ugyanis a jelenlegi tervezet ezeket alapvetően egy a minimumadó feletti befizetések elhatárolására építő megoldással kezelné, így kezdetben az időzítési eltérések miatt „aluladóztatott” vállalkozásoknak is meg kellene fizetniük a többlet adókötelezettséget. Magyarország ehelyett jobban támogatná a halasztott adóeszközökre és -kötelezettségekre építő megközelítést.
• Biztosítsanak legalább átmeneti mentességet a korábban megítélt adókedvezményekre, különös tekintettel a fejlesztési adókedvezményre.
• Az új szabályozás az anyaországban működő csoporttagokra is vonatkozzon, ne csupán az anyaországon kívüliekre. Ez meglátásuk szerint a javaslat EU-n belüli alkalmazhatóságának is minimális feltétele. A javaslatban ez jelenleg annyiban teljesül, hogy a másodlagos mechanizmus az anyaországi csoporttagokat is lefedi.
• A minimumadó-szabályok további megkötések nélkül is alkalmazhatóak legyen az EU-n belül. Ez jelenleg – meglátásuk szerint – nem teljesül, hiszen a tervezet szerinti intézkedések változatlan formában átültetve az EU Bíróság joggyakorlata alapján szelektívnek minősülnének. Így azok vagy csupán a teljesen mesterséges konstrukciókra lennének bevezethetők – ami ellentétes lenne a várható OECD megállapodással –, vagy az anyaországban működő csoporttagokra vonatkozó további megkötéseket és feltehetőleg az adóalapok legalább részleges harmonizációját igényelné.
• Az adóreform egységesen vonatkozzon minden résztvevőre, attól eltérő – akár szigorúbb – nemzeti szabályokat alkalmazni ne lehessen.
• Legyen lehetőség a különbözeti adó beszedésére a leányvállalat országának is, különös tekintettel arra, hogy mivel a minimumadó alapja az anyavállalat beszámolóinak sztenderdjeire épül, a nemzeti adószabályokban nincs lehetőség annak tökéletes lekövetésére. A javaslat jelenleg nem zárja ki, de nem is szabályozza részletesen ennek lehetőségét.

BDO A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. július 5.

130 ország és joghatóság csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretrendszeréhez

2021. július 1-én 130 ország és joghatóság, amelyek a globális GDP több mint 90%-át képviselik, csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó nyilatkozathoz. Az új, két pilléren nyugvó terv a nemzetközi adózási szabályok reformját célozza, amely biztosítja, hogy a multinacionális vállalatok mindenhol, ahol működnek, méltányos adót fizessenek. Magyarország és az OECD Inclusive Framework további nyolc – elsősorban európai – tagja nem csatlakozott a kezdeményezéshez, hivatkozva arra, hogy a keretrendszer egyes elemei (így a globális minimumadó) megfosztanák őket a számukra oly fontos külföldi befektetések ösztönzési eszközeitől.
2021. július 5.

Izer Norbert: béklyó a nemzetközi adóreform

Az Európai Uniót is béklyóba kötheti a globális minimumadó, a bevezetését követően behozhatatlan versenyelőnyre tehet szert a világ többi vezető gazdasági nagyhatalma az EU-val szemben – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
2021. június 21.

A globális minimumadóról egyeztetett az adószakma

Az Adó-Tanácskozás online ülésén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a 15 százalékos minimumadó bevezetése nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét veszélyeztetné – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.