A globális minimumadó: új adó Magyarországon

Az OECD felmérése szerint évente nagyjából 700 milliárd dollár adóelőny tűnik el az adóparadicsomokban és az alacsony adózású országokban. Magyarország úgy vezeti be az ez ellen fellépő nemzetközi szabályozást, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.

A globális minimumadó jövő évi várható bevezetésének hosszú előtörténete van. A pénzügyi válságot követően kezdtek el intenzíven foglalkozni az OECD országok kormányai azzal a célkitűzéssel, hogy megakadályozzák a jövedelemátcsoportosítás és az adóoptimalizálás keretében zajló, egyre nagyobb mértéket öltő nemzetközi adóelkerüléseket. Az OECD felmérése szerint évente nagyjából 700 milliárd dollár adóelőny tűnik el az adóparadicsomokban ill. az alacsony adózású országokban. Ennek nyomán végül az OECD 2019-ben úgy döntött, hogy egy nemzetközi megállapodást kezdeményez az ún. fair adózás és az adóelkerülés megakadályozása érdekében. Az események azután gyorsultak fel, hogy az Egyesült Államok új elnöke, Joe Biden és adminisztrációja egyértelműen a célkitűzés mögé állt. Emlékezetes, hogy az előző elnök, Donald Trump határozottan ellenezte a globális minimumadót és ő maga, elsősorban a külföldre települt vállalatok hazacsábítása érdekében, jelentős társasági adócsökkentést hajtott végre.

Ahhoz képest, hogy milyen bonyolult kérdésről van szó, viszonylag rövid időn belül, 2021 nyarán létrejött egy nemzetközi keretmegállapodás, amely a globálisan érvényes 15%-os minimálisan megfizetendő nyereségadó bevezetését fogadta el. Ezt a megállapodást akkor 132 ország támogatta és a tárgyalásokban résztvevő országok közül csupán három ország (Magyarország, Észtország és Írország) ellenezte. Ezzel együtt a résztvevő országok a globális minimumadó bevezetése mellett döntöttek, hiszen a támogató országok a világgazdaság több mint 90%-át képviselték és az elfogadott szabályok lehetővé tették, hogy amennyiben a részes állam egyik vállalata a megállapodásban nem részes országban kisebb nyereségadót fizet 15%-nál, akkor a vállalat által helyben befizetett társasági adó és a 15% közötti különbözetet a részes ország behajthatja az adott vállalaton. Az OECD becslése szerint a globális minimumadó bevezetésével a részes államok összesített többlet adóbevételei éves szinten 150 milliárd amerikai dollárra tehetők.

A magyar kormány álláspontja többször változott a folyamat során. Mint láttuk, 2021 nyarán még ellenezte a minimumadót, mert szerinte a magyar gazdaság versenyképességének fontos eleme az adóverseny és mivel nálunk csak 9%-os a társasági adó, ez a nálunk működő társaságok számára egyaránt adónövelést jelentene. Ehhez képest 2021 októberében a pénzügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország bizonyos feltételekkel mégis csatlakozik a megállapodáshoz. Ekkor az Európai Unió úgy döntött, hogy közös irányelvet fogad el a globális minimumadó bevezetéséről, ezzel elősegítve, hogy az EU-n belül egységes szabályok vonatkozzanak a minimumadóra. Ehhez képest 2022 nyarán váratlanul a magyar kormány mégis megvétózta a közös európai irányelvet, amivel megakadályozta a szabályok tervezett 2023. január 1-i hatályba lépését. Ekkor az adóverseny fontossága mellett új elemként arra hivatkoztak, hogy több tízezer munkahely kerülhet veszélybe a jogszabály elfogadásával. Ez a lépés meglehetősen nagy értetlenséget és negatív reakciókat váltott ki a többi tagállam részéről. Bár nem bizonyítható, de az elemzők általában egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államoknak a kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondásáról szóló döntésében nem kis részben ez a magyar lépés játszott szerepet.

Intenzív tárgyalások követték a magyar vétót és végül az év végére létrejött egy kompromisszum az ún. lefedett adók vonatkozásában, ami lehetővé tette a magyar kormány csatlakozását is a szerződéshez.

Végül egy év csúszással, 2024. január 1-én hatályba lép az Európai Unió területén is a globális minimumadó.

A magyar kormány október végén nyújtotta be az Országgyűlésnek a bevezetés részletszabályait. Az igen részletes és alapos jogszabály 80 oldalon át ismerteti az alkalmazásra vonatkozó szabályokat. Bár ezt a jogszabályt még nem fogadta el az Országgyűlés, már nem várható, hogy a fontos részletek esetében a tervezettől eltérő szabályozást fogadnának el. (Az Országgyűlés kedden szavaz a törvényjavaslatról – a szerk.)

A Pénzügyminisztérium rekord gyorsasággal, mintegy hat óra alatt készült el a hatásvizsgálattal, miszerint a korábbi feltevésekkel szemben a jogszabály elfogadása erősíti a magyar gazdaság versenyképességét és jelentős mértékű többletadó-bevételt is eredményez (számításaik szerint 2024-2026 között mintegy 96 milliárd forint értékben).

Mit érdemes tudni a magyar szabályozásról?

A legfontosabb, hogy ez a szabályozás csakis az évi 750 millió EUR-t meghaladó bevétellel rendelkező vállalatokat, cégeket érinti, azaz árfolyamtól függően 280-300 milliárd forint fölötti éves bevételt produkáló vállalatokat. A szabályozás szerint ez abban az esetben érvényes, ha az adott vállalat bevételei az elmúlt négy adóévben legalább kétszer elérték vagy meghaladták ezt az értéket.

Ez jelzi, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások túlnyomó többségét semmilyen formában nem érinti a minimumadó. A 2020-as vállalati bevételi adatok alapján összesen 33 magyarországi vállalat jövedelme esik a törvényi szabályozás alá, ezek egy része magyar tulajdonú vállalat vagy vállalat csoport. A legismertebb magyar tulajdonú érintett vállalatok: MOL, OTP, Wizzair, Richter, MVM, MBH, Szerencsejáték Zrt, Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató. A többiek nemzetközi multik magyarországi leányvállalatai.

Ezen érintett vállalatok pontos számát nem tudjuk meghatározni, egyes becslések szerint akár ezer cég is érintett lehet, ugyanis a szabályozás szerint a bevételt vállalatcsoporti szinten vizsgálják, tehát amennyiben az anyavállalatra a globális minimumadó szabályai vonatkoznak, akkor az itteni leányvállalatra is, függetlenül attól, hogy az itteni bevételei nem érik el a 750 millió EUR mértéket.

Magyarországon a társasági adó továbbra is 9%-os marad. Ugyanakkor az effektív, tehát a ténylegesen megfizetett adó már évek óta 5 és 6 % között van a különböző kedvezmények miatt.

Magyarország azzal a feltétellel csatlakozott a megállapodáshoz és ez volt a kompromisszum lényege, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó (HIPA), az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék is.

További kedvezmény van az induló vállalkozások számára, miszerint a vállalatcsoport kezdeti tevékenységi szakaszában öt évig mentesülhet a minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól.

A minimumadó szabályok miatt egyébként módosul a hazai Számviteli törvény is, és bevezetésre kerül a „halasztott adó” fogalma, illetve a számítására vonatkozó részletszabályok.  Továbbá a Tao törvény K+F kedvezményre vonatkozó fejezete is több ponton módosul, megjelenik egy új K+F adókedvezmény jogcím is.

A tervezetben részletesen szabályozzák a globális minimumadó hazai implementációs szabályait, így az adókötelezettségek részletszabályait, a vállalatcsoportok tagjai egymás közti nyereségének, illetve veszteségének figyelembevételére vonatkozó szabályait, az adó mértékére és annak számítására vonatkozó szabályokat.

Egyelőre még csak a tervezet ismert, de nagy valószínűséggel ettől nem tér el majd a végleges szabályozás sem.

Látható, hogy rendkívül bonyolult és összetett szabályozásról van szó, ezért különösen a bevezető időszakban az érintett vállalatoknak érdemes a kérdésre specializálódott adótanácsadók segítségét igénybe venni.

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója, partnere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---