Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szeretném a tanácsát kérni abban, hogy az alábbi cégkapcsolatokban megállapíthatja-e a NAV a kapcsolt vállalkozás meglétét. Az érintett cégek adatai a következők: „A” Kft.: Tulajdonosok: Apa 50%-ban, idegen vállalkozás 50%-ban. Ügyvezetők: Apa, Anya, idegen vállalkozás ügyvezetője. „B” Kft.: Tulajdonosok: Anya 33%-ban, Gyermek1 33%-ban, Gyermek2 33%-ban. Ügyvezetők: Apa, Gyermek1, Gyermek2. „C” Ltd. (Anglia): Tulajdonos a „B” Kft. 100%-ban. Ügyvezetők: Gyermek1, Gyermek2.
Válasz:
A kérdés megválaszolásához a társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény – Tao. tv.) 4§. 23. pontjában szereplő, kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó definíció lesz az irányadó. A megadott adatok a tulajdonosi viszonyokra és az ügyvezetésre vonatkoznak, tehát a továbbiakban ezek alapján vizsgáljuk a kérdést. Feltételezzük, hogy a tulajdonosi arányok megegyeznek a szavazati arányokkal.
Az „A” Kft. tulajdonosa 50%-ban a családtól független, idegen vállalkozás. Így az „A” vállalkozásnak nincs többségi befolyással rendelkező tulajdonosa (mivel mindkét tulajdonos 50-50%-kal rendelkezik).
A „B” Kft. tulajdonosai egymás közeli hozzátartozói, ezért az Anya és a két Gyermek szavazatát összeadva szükséges vizsgálni. A „B” Kft. többségi befolyással rendelkező (100%-os) tulajdonosa tehát a család (közeli hozzátartozók csoportja).
A „C” Kft. tulajdonosa 100%-ban a „B” Kft., tehát benne a „B” Kft. a többségi befolyással rendelkező tag, melyen keresztül a család rendelkezik többségi befolyással.
A tulajdonosi viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy: „A” vállalkozásnak nincs többségi tulajdonosa, míg a „B” és „C” vállalkozásnak a család a többségi tulajdonosa, tehát csak „B” és „C” vállalkozások minősülnek egymással kapcsolt vállalati viszonyban álló vállalkozásoknak.
Különös adózási módok az áfa rendszerében |
|---|
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. |
2015. január 1-től a kapcsolt vállalkozások fogalma kibővült, kapcsolt vállalkozásnak tekintendő az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Feltételezzük, hogy az ügyvezetők mind önálló aláírási joggal rendelkeznek.
Mivel Apa mind az „A” vállalkozásban, mind a „B” vállalkozásban ügyvezető, ezért ez a két vállalkozás 2015. január 1-től kapcsolt vállalati viszonyba kerül egymással. „A” és „C” vállalkozás továbbra sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.
Válaszadó:Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
