Aki elhagyná a katát, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket érdemes figyelembe vennie.
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
Fontos változás jön a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózók életében, ugyanis az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás értelmében 2021. január 1-jétől amennyiben egy katás vállalkozó ugyanattól a cégtől egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert, a határösszeg fölötti rész után 40 százalékos külön adót kell bevallania és megfizetnie a megbízó cégnek. Emellett megszűnik a kettős katázás is, tehát ugyanaz a személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.
„Katás ügyfeleink adatait megvizsgálva úgy látjuk, hogy a vállalkozók harmadát érintheti a változás: a szigorúbb szabályokat alkalmazva, 17 százalékuk esetében az adó körülbelül 400-800 ezer forint körüli összeggel emelkedhet, további 15 százalékuknak pedig meg kell fontolnia, hogy más megoldást keressen, mivel milliós nagyságrendű, akár 3 millió forint is lehet a plusz teher” – mondta Kökény Roland, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A kisadózóknak át kell gondolniuk, hogy eddigi működésüket hogyan tudják folytatni a jövő évtől. „Nincs egy általánosan bevált megoldás arra vonatkozóan, hogy milyen adózás lesz megfelelő a megváltozott szabályok miatt, azonban a lentebb felsorolt szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatala előtt. Ha ezek alapján mégis adózási forma váltására kerülne sor, akkor opció lehet az átalányadó és a normál tételes költségelszámolás, de akár az egyéni vállalkozás melletti cégalapítás is szóba jöhet” – foglalta össze a tudnivalókat Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja, a Vállalkozás Okosan alapítója és vezető tanácsadója.
Először meg kell nézni, hogy milyen értékben számlázunk. Aki továbbra sem számláz 3 millió forint felett partnerének, annak a jövőben is megfelelő adózási formát jelent a kata.
Kinek számlázunk?
Azt is érdemes átgondolni, hogy kinek számlázunk, ugyanis a szabályoknak megfelelően a kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után értékhatártól függetlenül 40 százalékos plusz adót kell fizetnie a számla befogadójának. Ilyen kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően többségi tulajdon vagy szavazattöbbség, meghatározó befolyásgyakorlás, illetve közös ügyvezetés esetén állhat fenn.
Külföldre vagy belföldre számlázunk?
Ha belföldi partnernek egy évben 3 millió forintnál magasabb összeget számlázunk, akkor a 40 százalékos adó a céget terheli. Külföldi vállalkozástól származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel esetén viszont a plusz 40 százalékos többletet a kisadózónak kell fizetnie.
Van-e főállásunk?
Nem mindegy, hogy a tevékenységet fő- vagy mellékállásban végezzük, ugyanis főállás mellett nem kötelező járulékot fizetni sem az egyéni vállalkozásban, sem a cégben.
Mekkora elszámolható költséggel rendelkezünk?
A mérlegelés során érdemes megvizsgálni az elszámolható költségek mennyiségét, illetve azt, hogy milyen kedvezményekkel tud élni a vállalkozó, mivel ezek a tényezők is befolyásolhatják a váltást. Az elérhető szociális, családi vagy foglalkoztatott munkaerő kapcsán elérhető kedvezmények megismeréséhez célszerű bérszámfejtő segítségét kérni.
Kapcsolódó cikkek:
A kata szigorítása ellen tiltakozik a VOSZ főtitkára
2020. augusztus 7.
Élesen bírálta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a kata tervezett szigorítását.
Áder: akinek a kata már nem a legkedvezőbb, számos egyéb adózási mód közül választhat
2020. július 13.

Áder János köztársasági elnök elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését.
40 százalékos büntetőadó épül be a katába. Veszélyben a nagy katáztatók?
2020. június 26.
A NAV a rendelkezésére álló adatok alapján a nagy létszámban katáztatókat automatikus ellenőrzésekkel le tudja válogatni.- írja az RSM blogja.
A korábbi alkalmazottakból kerül ki a katások harmada
2020. március 2.

2013-ban a katát választóknak mindössze három százaléka volt foglalkoztatott korábban, míg ma a harmada. A nagy cégek nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják a katát a foglalkoztatás alternatívájaként - figyelmeztetett Izer Norbert államtitkár.
Felpöröghet július 1-től a katás szerződések ellenőrzése
2020. június 26.

Kiemelten fogja vizsgálni a a NAV a katásokkal kötött szerződéseket a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítása érdekében - röviden, egy mondatban adott hírt honlapján e szándékáról az adóhatóság.
Büntetőadóval is jobban megéri katázni
2020. július 7.

40 százalékos büntetőadó mellett is olcsóbb a KATA a hagyományos munkaviszonynál - írja Kironsky Zoltán, az EY szenior adótanácsadója a novekedes.hu-n.
Izer: igazságosabb lesz a kata
2020. július 27.

A kata csak úgy maradhat az EU egyik legversenyképesebb adófajtája, ha azt egyetlen nagy cég sem használja a munkaviszony alternatívájaként.
Izer: nem játszható ki a kata 40 százalékos kulcsa
2020. augusztus 11.

Jövő januártól minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz - figyelmezetett a Világgazdaságnak adott interjújában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.
NAV: a katásokat is nagyban érintik az adóügyi könnyítések
2020. április 6.
A kormány adóügyi könnyítései nagyban érintik a veszélyeztetett gazdasági ágazatokhoz tartozó katás vállalkozásokat - mondta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.