A katások harmadát érintheti a szigorítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Aki elhagyná a katát, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket érdemes figyelembe vennie.

Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.

Fontos változás jön a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózók életében, ugyanis az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás értelmében 2021. január 1-jétől amennyiben egy katás vállalkozó ugyanattól a cégtől egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert, a határösszeg fölötti rész után 40 százalékos külön adót kell bevallania és megfizetnie a megbízó cégnek. Emellett megszűnik a kettős katázás is, tehát ugyanaz a személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.

„Katás ügyfeleink adatait megvizsgálva úgy látjuk, hogy a vállalkozók harmadát érintheti a változás: a szigorúbb szabályokat alkalmazva, 17 százalékuk esetében az adó körülbelül 400-800 ezer forint körüli összeggel emelkedhet, további 15 százalékuknak pedig meg kell fontolnia, hogy más megoldást keressen, mivel milliós nagyságrendű, akár 3 millió forint is lehet a plusz teher” – mondta Kökény Roland, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A kisadózóknak át kell gondolniuk, hogy eddigi működésüket hogyan tudják folytatni a jövő évtől. „Nincs egy általánosan bevált megoldás arra vonatkozóan, hogy milyen adózás lesz megfelelő a megváltozott szabályok miatt, azonban a lentebb felsorolt szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatala előtt. Ha ezek alapján mégis adózási forma váltására kerülne sor, akkor opció lehet az átalányadó és a normál tételes költségelszámolás, de akár az egyéni vállalkozás melletti cégalapítás is szóba jöhet” – foglalta össze a tudnivalókat Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja, a Vállalkozás Okosan alapítója és vezető tanácsadója.

Milyen értékben számlázunk?

Először meg kell nézni, hogy milyen értékben számlázunk. Aki továbbra sem számláz 3 millió forint felett partnerének, annak a jövőben is megfelelő adózási formát jelent a kata.

Kinek számlázunk?

Azt is érdemes átgondolni, hogy kinek számlázunk, ugyanis a szabályoknak megfelelően a kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után értékhatártól függetlenül 40 százalékos plusz adót kell fizetnie a számla befogadójának. Ilyen kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően többségi tulajdon vagy szavazattöbbség, meghatározó befolyásgyakorlás, illetve közös ügyvezetés esetén állhat fenn.

Külföldre vagy belföldre számlázunk?

Ha belföldi partnernek egy évben 3 millió forintnál magasabb összeget számlázunk, akkor a 40 százalékos adó a céget terheli. Külföldi vállalkozástól származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel esetén viszont a plusz 40 százalékos többletet a kisadózónak kell fizetnie.

Van-e főállásunk?

Nem mindegy, hogy a tevékenységet fő- vagy mellékállásban végezzük, ugyanis főállás mellett nem kötelező járulékot fizetni sem az egyéni vállalkozásban, sem a cégben.

Mekkora elszámolható költséggel rendelkezünk?

A mérlegelés során érdemes megvizsgálni az elszámolható költségek mennyiségét, illetve azt, hogy milyen kedvezményekkel tud élni a vállalkozó, mivel ezek a tényezők is befolyásolhatják a váltást. Az elérhető szociális, családi vagy foglalkoztatott munkaerő kapcsán elérhető kedvezmények megismeréséhez célszerű bérszámfejtő segítségét kérni.



Kapcsolódó cikkek

2020. június 26.

40 százalékos büntetőadó épül be a katába. Veszélyben a nagy katáztatók?

A kormányzati bejelentések alapján várhatóan egy 40 százalékos kulcs kerül majd bevezetésre a katáztató oldalán 2021-től, ha a katás adózó egy partner felé kiállított számláin szereplő ellenérték meghaladja a 3 millió forintot. Előreláthatóan korlátozó szabályok lépnek életbe a kapcsolt vállalkozásokra és a többes katás jogviszonyokra vonatkozóan is – írja az RSM blogja.
2020. március 2.

A korábbi alkalmazottakból kerül ki a katások harmada

Jelenleg Magyarországon több mint 430 ezer vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), vagy a kisvállalati adó (kiva) szerint adózik, ezért a héten összeülő, negyedik Adó-Tanácskozás fókuszában a két legnépszerűbb hazai adófajta áll – közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.
2020. július 7.

Büntetőadóval is jobban megéri katázni

40 százalékos büntetőadó mellett is olcsóbb a KATA a hagyományos munkaviszonynál – írja Kironsky Zoltán, az EY szenior adótanácsadója a novekedes.hu-n.
2020. július 27.

Izer: igazságosabb lesz a kata

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) csak úgy maradhat az Európai Unió egyik legversenyképesebb adófajtája, ha azt egyetlen nagy cég sem használja a munkaviszony alternatívájaként. Az új szabályozás igazságosabb adóügyi helyzetet is teremt jövőre – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
2020. augusztus 11.

Izer: nem játszható ki a kata 40 százalékos kulcsa

Jövő januártól minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz, így körbeszámlázással sem lehet majd kikerülni a nagy összegű megbízások esetében a kisadózó vállalkozók tételes adója új, 40 százalékos emelt adókulcsának alkalmazását – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, olvasható a kormany.hu-n.