Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2009/49. számú adózási kérdés az EU tagállambeli munkavállaló kirendelése, illetőleg ilyen munkavállalóra vonatkozó munkaerő-kölcsönzés esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat ismerteti.
A szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK Tanácsi rendelet a munkavégzés helye szerinti állam jogának az alkalmazása alól – egyebek mellett – kivételeket állapít meg a kiküldetés, a szokásosan két vagy több tagország területén történő foglalkoztatás esetében.
Amennyiben egy munkáltató a munkavállalóját egy másik tagállam területére küldi ki, akkor a másik tagállamban történő munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküldő állam jogszabályai szerint marad biztosított úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna. A kiküldetés lényege, hogy a kiküldő vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából küldi ki munkavállalóját egy másik tagállam területére.
Kiküldetés azonban nem áll fenn akkor,ha az a vállalkozás, amelyhez a munkavállalót kiküldik, a vállalkozás helye szerinti tagállamban egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsátja a munkavállalót; ha az egyik tagállamban kiküldetést teljesítő munkavállalót egy másik tagállam vállalkozásának rendelkezésére bocsátják; ha az egyik tagállamban egy másik tagállam vállalkozása annak érdekében toboroz munkavállalót, hogy egy harmadik tagállam vállalkozásához küldje dolgozni. A munkaerő-kölcsönzést tehát nem tekinthető olyan foglalkoztatási formának, amely a Közösségi rendelet szerinti kiküldetésnek minősül.
Az egyik tagállam területén alkalmazott személy ennek a tagállamnak a joghatósága alá tartozik akkor is, ha egy másik tagállamban lakik, vagy, ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található.
Mindezek alapján az E101-es jelű igazolással nem rendelkező kirendelt (vagyis nem a kirendelő munkáltató, hanem más vállalkozás számára munkát végző) munkavállaló, illetve a Magyarországon munkaerő-kölcsönzés keretében munkát végző személy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a magyar jogszabályok szerint kell megállapítani. Társadalombiztosítási jogállás tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1) bekezdése, kirendelés esetén a hivatkozott rendelkezés (2) bekezdésében foglaltak is alkalmazandók.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 59. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni. Mivel a közösségi rendelet tárgyi hatálya a munkanélküli ellátásokra és az annak fedezetét biztosító járulékfizetésre is kiterjed, Magyarországon munkaerő-kölcsönzés vagy kirendelés keretében munkát végző személy az Flt. szabályai szerint munkaadói és munkavállalói járulék fizetésére is köteles.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
