A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása

A környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítását mutatjuk be. Az írás az Adó-kódex legfrissebb lapszámában jelent meg.

A Ktdt. módosítása

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer fent ismertetett, 2023. július 1. napján hatályba lépett részletszabályaira tekintettel szükségessé vált a környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása. A Ktdt. hatályban maradt, azonban a 2022. évi LXXVI. törvény jelentősen módosította.

Az átalakítás előtt, 2023. június 30. napjáig a Ktdt. kettős funkciót látott el. Egyrészt az akkumulátorok, a csomagolószerek, az elektromos és elektronikus berendezések, valamint a gumiabroncsok esetében hulladékgazdálkodási forrásteremtő funkcióval is bírt. E termékáramok esetén, a termékekből keletkezett hulladékok kezeléséről kollektív teljesítés esetén az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet, vagy egyéni teljesítés során a gyártó gondoskodott. Valamennyi termékdíjas termék esetén keresletbefolyásoló funkciót is betöltött a szabályozás. Ide tartozik az előzőeken túl az egyéb kőolajtermék, a reklámhordozó papír, az irodai papír, az egyéb vegyipari termék, illetve az egyéb műanyagtermék (fontos kiemelni, hogy ez nem azonos a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer egyes egyszer használatos és egyébműanyag termékeivel).

2023. július 1-jétől a termékkörök nem változtak, azonban a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíj már csak a keresletbefolyásoló funkciót tölti be, gazdasági szabályozóeszközként célja a fogyasztói szokások megváltoztatása. A forrásteremtő funkciót a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer vette át. A módosítás eredményeként a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályokat és az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, valamint a fizetendő termékdíj meghatározása is változott; aKtdt. vonatkozásában azonban továbbra is az állami adóhatóság látja el az adóztatási, ellenőrzési feladatokat.

A hulladékgazdálkodási hatóság és az állami adóhatóság között olyan adatcsere valósul meg, amely lehetővé teszi mindkét rendszer esetén az érintettek hatékony ellenőrzését. A módosítás ugyanis megteremtette a lehetőséget arra, hogy az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrizni tudja azt, hogy az érintett gazdálkodók maradéktalanul eleget tettek-e hulladékgazdálkodási kötelezettségeiknek.

A csomagolás termékáramon kívüli termékáramoknál lényegében azonos gazdálkodói kört takar a termékdíj-kötelezettség állami adóhatóság felé történő teljesítése és a kiterjesztett gyártói felelősségből adódó kötelezettségek teljesítése. Az állami adóhatóság birtokában lévő termékdíjköteles termékek kibocsátási adatai az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére átadásra kerülnek, a kontroll megteremtése és a jogkövetés erősítése érdekében. A jogkövető gazdálkodók esetében ez a megoldás az indokolatlan ellenőrzések mellőzéséhez járulhat hozzá, míg a kötelezettségeket elkerülők esetében egy hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzés alapjait teremti meg.

Az állami adóhatóság és a hulladékgazdálkodási hatóság közötti együttműködés szabályait 2023. július 1-jei hatálybalépéssel tovább pontosította a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvény, amely meghatározta a termékdíj-kötelezettséggel, valamint a hulladékgazdálkodási kötelezettségekkel összefüggő, a kötelezettségek ellenőrzése érdekében átadásra kerülő adatok pontos körét, lehetővé téve az adózói szintű adatok átadását, ezzel biztosítva az ellenőrzések hatékonyságának növelését.

2. A környezetvédelmi termékdíj mértéke

A Ktdt. 2. melléklet 1. pontjának 2023. július 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a fizetendő környezetvédelmi termékdíjat úgy kell kiszámítani, hogy a termékáramra vonatkozó 2. pont alatt található általános termékdíjtétel összegét csökkenteni kell az adott termékáramra vonatkozó – a környezetvédelmi termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos – kiterjesztett gyártói felelősségi díj összegével. A csomagolószer és a csomagolás közötti különbség miatt a Ktdt. 2. melléklet 1. pontja azt is kimondja, hogy csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő, Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell figyelembe venni a levonás során (például fém csomagolószer esetén a fém csomagolásét).

A termékdíj meghatározására szolgáló általános formula a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonásának lehetőségét a mindkét szabályozás hatálya alá tartozó termékáramok esetén a forgalomba hozókat terhelő díjak duplikációjának elkerülése érdekében biztosítja.

A környezetvédelmi termékdíjköteles termékeket és a körforgásos termékeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Annak megállapítása, hogy az adott termék mindkét szabályozás hatálya alá tartozik-e, általában nem okoz nehézséget, de azért e körben is találhatunk érdekes, nehezebben megítélhető eseteket. Jó példa erre a nedves törlőkendő. A Ktdt. hatálya alá tartoznak a Ktdt. 1. § (3) bekezdés h) pontja alapján az egyéb vegyipari termékek, amelyek vámtarifaszámait a Ktdt. 1. melléklet e) pontjában foglalt táblázat tartalmazza. A 3401 vámtarifaszám alá tartozik többek között a papír, vatta, nemez és nem szőtt textília szappannal vagy tisztítószerrel impregnálva, beborítva vagy bevonva. A nedves törlőkendők – anyaguktól függetlenül – ennek megfelelően a 3401 vámtarifaszám alá tartozó termékdíjköteles termékek és a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek termékáram alá tartoznak.A körforgásos termékek között a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.2. pontja alapján az egyszer használatos és egyéb műanyag termékek termékkörben az 1.2.6. alpontban szerepelnek a nedves törlőkendők, amelyek közé a megnevezett műanyag alapú egyszer használatos törlőkendők tartoznak.A fentiek alapján a Ktdt. hatálya alá tartozik – anyagától függetlenül – valamennyi nedves törlőkendő, míg a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet hatálya alá ezek közül csak a műanyag alapú egyszer használatos törlőkendők tartoznak. AKtdt.-ben és a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendeletben ugyan eltérő a műanyagból készült nedves törlőkendők termékáramának a megnevezése, azonban valójában azonos termékekről van szó, ezért alkalmazható a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott levonás szabálya a műanyagból készült, egyszer használatos nedves törlőkendők esetében is.

A levonásos szabály kapcsán is érdemes megemlíteni az elektromos és elektronikus berendezések kérdését, amelyre már utaltunk a kiterjesztett gyártói felelősségi szabályozás ismertetése során a III. fejezet 3.1.3. pontjában. A levonásos szabály alkalmazható az olyan gépjárművekbe beépítésre kerülő elektromos és elektronikus berendezések esetén is, amelyek önmagukban, mint elektromos és elektronikus berendezések nem tartoznak a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet hatálya alá, azonban a gépjármű részeként mégis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá esnek. Ebben az esetben tehát a termékdíj megállapításánál az elektromos és elektronikus berendezések után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj a termékdíjtételből levonható, a kettős díjfizetés elkerülése érdekében.

A termékdíjtétel levonásos módszerrel történő megállapítása során nincs annak jelentősége, hogy az adott termékáramra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi díjat ki és mikor fogja megfizetni. Abban az esetben, ha egy termék mind a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, mind a Ktdt. hatálya alá tartozik (ideértve a csomagolást és csomagolószert is), akkor az általános termékdíjtételből a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet alapján a díjrendeletben meghatározott egységnyi kiterjesztett gyártói felelősségi díjat automatikusan le kell vonni és csak a különbözetet kell termékdíjként megfizetni.

Amennyiben a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke eléri vagy meghaladja az általános termékdíjtétel mértékét, akkor csak a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell megfizetni. Ezzel összefüggésben fokozott figyelemmel kell eljárni az állami adóhatósághoz benyújtott termékdíj-visszaigénylések során, mivel a visszaigénylő a ténylegesen befizetett termékdíjat igényelheti csak vissza.

Az egyes termékáramok esetén a Ktdt., valamint a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet által meghatározott díjtételeket az alábbi táblázat foglalja össze:

 ¹A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben nem különül el a műanyag hordtasak a műanyag csomagoláson belül.

²A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a rétegzett italkarton nem különül el a társított csomagoláson belül.

³A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a természetes alapú anyag nem része a fa csomagolás megnevezésnek.

⁴A lámpák kategória nem tartozik a Ktdt. szerinti elektromos, elektronikus berendezések közé.

⁵Eltér a Ktdt. és a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet reklámhordozó papír fogalmának meghatározása (az időszaki lapokat csak a Ktdt. szerinti forgalommeghatározás tartalmazza).

 PÉLDÁK

1. Egy műanyag hordtasak például mindkét rendszer hatálya alá tartozik, és egységnyi termékdíjtétele 1900 Ft/kg, a kiterjesztett gyártói felelősségi díja 219 Ft/kg, így a gyártó az általános forgalmi adót nem számítva kilogrammonként kiterjesztett gyártói felelősségi díjként 219 forintot fizet a koncessziós társaságnak, 1681 forintot pedig adók módjára az állami adóhatóságnak. Nem fizetés esetén a behajtásról előbbi esetben a koncessziós társaság, utóbbi esetben az állami adóhatóság gondoskodik a rendelkezésére álló eszközök útján.
2. Egy hőcserélő berendezés esetén, amelynek a termékdíja 57 Ft/kg, a kiterjesztett gyártói felelősségi díja pedig 116 Ft/kg, a gyártó az általános forgalmi adót nem számítva 116 forintot fizet kilogrammonként a koncessziós társaságnak, termékdíjat pedig nem fizet.Ugyanez a helyzet akkor is, ha mindkét díj azonos mértékű, mint például a fa csomagolások esetén, amelyeknél a gyártónak nincs termékdíj-fizetési kötelezettsége, hanem kiterjesztett gyártói felelősségi díjként az általános forgalmi adót nem számítva kilogrammonként 19 forintot fizet a koncessziós társaságnak.

A hatályos díjrendeletek alapján elmondható, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértéke a termékek többsége esetében magasabb a termékdíj mértékénél, így ezeknél a termékeknél csak a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell megfizetni, a termékdíj-kötelezettséget 0 Ft/kg-os díjtétellel kell teljesíteni. Kivételt képez a műanyag hordtasak, amelynek a fenti példában láthatóan a termékdíjtétele magasabb, mint a rá vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi díj, ezért műanyag hordtasakok esetében a különbözet összegével kell a termékdíjat megfizetni.

3. A Ktdt. átmeneti rendelkezései

A Ktdt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezések megteremtik a jogalapját annak, hogy a korábbi szabályok alapján tudja az állami adóhatóság a feladatait ellátni, továbbá az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladatait a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter is még kifutó jelleggel elláthassa.

Átmeneti rendelkezések megállapítására volt szükség az egyéni hulladékkezelők kötelezettségeivel kapcsolatban is, mivel a kötelezettek a 2023. június 30. napjáig hatályos szabályozás alapján tárgyévre választhatták a teljesítés módját. A 2023. július 1-jei módosításra tekintettel az átmeneti szabályok biztosították 2023. első félévéhez igazodva a bevallási és megfizetési határidő, a hasznosításról szóló igazolás kiadásának (és egyben a hasznosítás időszakának) határideje, az adómegállapítási időszak és az alapul vett kibocsátási mennyiség tekintetében a szükséges módosításokat.

A Ktdt. a készletre vétellel keletkező fizetési kötelezettséget választók esetében lehetővé teszi a kötelezettek részére az általános forgalomba hozatali vagy a saját célú felhasználás időpontjától eltérő ún. előrehozott fizetési kötelezettség keletkezésének a választását, amikor is a készletre vétel időpontjában keletkezik a kötelezettség, és a beszerzés időpontja szerint tesz eleget környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettségének a gazdálkodó.

A készletre vétellel keletkező fizetési kötelezettséget választók esetében az átmeneti rendelkezés nélkül kettős fizetési kötelezettség keletkezne a kiterjesztett gyártói felelősségi díj vonatkozásában, mivel ők a 2023. július 1-jét megelőzően keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség alapján a teljes termékdíj megfizetésével már teljesítették hulladékgazdálkodási kötelezettségüket, ugyanakkor a termék első belföldi forgalomba hozatalára 2023. július 1-jét követően kerül sor, és ennek eredményeként kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kellene fizetniük a koncessziós társaság részére.

A csomagolás termékáramnál a termékdíjas szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségről szóló szabályozás tárgyi hatálya eltér egymástól. Abban az esetben, ha a termékdíjköteles csomagolószer után jogszerűen megfizetésre került a termékdíj a csomagolószer első belföldi forgalombahozatalával 2023. június 30. napja előtt, majd 2023. július 1-je után hozta abból létre a csomagolást a gazdálkodó, majd azt elsőként belföldi forgalomba hozta, kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettsége keletkezik a csomagolás forgalomba hozójának. Ezt a kettős díjfizetési problémát kezeli a Ktdt. 40. § (6) bekezdésében foglalt, 2023. július 1. napjától hatályos átmeneti rendelkezés, amely szerint a körforgásos termék után 2023. július 1-jét követő belföldi forgalomba hozatal alapján kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igazoltan megfizető gazdálkodó visszaigényelheti a termékdíjköteles termék után az általa vagy a csomagolószer kötelezettje által 2023. július 1-jét megelőzően megfizetett termékdíj azon összegét, amely az igazoltan megfizetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal megegyezik.

4. AKtdt. végrehajtási rendeletének módosítása

A Ktdt. módosításával összhangban a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktdt. vhr.) módosítása – 2023. július 1-jei hatálybalépéssel – a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 633/2022. (XII. 30.) Korm. rendelettel szintén megtörtént, ennek megfelelően a Ktdt. vhr. módosítása követi a törvénymódosítást a technikai részletszabályok módosításával.

A hulladékgazdálkodás ellenőrzésével összefüggő technikai részletszabályok hatályon kívül helyezése mellett módosult a termékdíj-kötelezettség keletkezésének bejelentésére és bevallására szolgáló nyomtatványcsomagok tartalma is. A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség bevallására szolgáló KTBEV nyomtatványban a kezdeti időszakban a termékdíjtételek Ktdt. 2. melléklete szerinti formulával történő kiszámítását a kötelezetteknek kellett elvégezniük, és a kapott díjtételt kellett a nyomtatvány által felajánlott lehetőségekből kiválasztani. Ez a termékdíjtétel-kiválasztási módszer nem tette lehetővé az automatizálást és számos hibalehetőséget hordozott magában.

A Ktdt. vhr.-t 2024. január 1-jei hatállyal módosította a 674/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet, mégpedig a termékdíjköteles termékek azonosítására szolgáló környezetvédelmi termékdíjkódokat (a továbbiakban: KTkód) és a csomagolószer-katalógus kódokat (a továbbiakban: CsKkód) érintően. A módosítások a kötelezettek adminisztrációs feladatainak könnyítését célozták és alapvetően az alábbi három csoportba sorolhatók.

a) A reklámhordozó papírok KT kódjainak változása

A Ktdt. vhr. módosítását megelőzően a reklámhordozó papír termékáram alá tartozó termékek KT kódjának 1–3. karaktereként a 900-as kódot kellett alkalmazni. A termékáramon belül nem különültek el az időszaki lapok egyes számai az egyéb nyomtatott anyagoktól. A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet módosításának eredményeként nem tartoznak a reklámhordozó papír körforgásos termékek közé az időszaki lapok egyes számai. A termékdíjas szabályozás tárgyi hatálya és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer tárgyi hatálya tehát ebben a termékáramban az egyes időszaki lapok vonatkozásában nem azonos, ezért a termékdíjköteles reklámhordozó papírok KT kódja 1–3. karakterét két csoportra volt célszerű bontani az egyértelmű azonosítás és a Ktdt. 2. mellékletében a termékdíjtétel meghatározására szolgáló formula automatizált alkalmazhatósága érdekében.

Ennek megfelelően a 900-as KT kód alá tartoznak a módosítás alapján az egyéb nyomtatott anyagok, amelyek azonos tárgyi hatállyal kerültek meghatározásra a termékdíjas és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, és ennek következtében ezeknél a termékeknél a termékdíjtétel meghatározása során alkalmazni kell a Ktdt. 2. melléklete szerinti levonásos szabályt. A 901-es KT kód alá pedig a reklámhordozó papírnak minősülő időszaki lapok egyes számai tartoznak, amelyek nem találhatók meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer reklámhordozó papír fogalma alatt, és ezért esetükben a termékdíjtételből nem vonható le a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke.

b) A pénzügyi státuszkódok kiegészítése

A fentiekben leírt reklámhordozó papír termékáramon túl más termékáramok esetében is találunk példákat a két szabályozás eltérő tárgyi hatályára. Egyes termékdíjköteles termékáramok nem találhatók meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, és fordítva is igaz ez, egyes körforgásos termékáramok nem tartoznak a termékdíjas szabályozás hatálya alá. Arra is találunk példát, hogy mindkét szabályozásban megtaláljuk az adott termékáramot, de azon belül egy-egy konkrét termék esetében eltérő meghatározással.

A Ktdt. vhr. módosítását megelőzően ezeket az eltéréseket úgy kellett a kötelezetteknek a termékdíj-bevallásban jelölniük, hogy a bevallás nyomtatvány termékdíjtétel mezőjében kellett egy lenyíló ablakban kiválasztani a megfelelőtermékdíjtételt. A módosítás eredményeként az azonos tárgyi hatály alá tartozó és a Ktdt. 2. mellékletében a levonás módszerével számított termékdíjtételek alkalmazását fejezik ki a CsK kódok 4–5. karaktereként az eddig is alkalmazott 10, 30 és 50-es kódok, míg a KT kódok 4–5. karaktereként ezt a 01-es kód fejezi ki. Az újonnan bevezetett 1D és 3D pénzügyi státuszkódok a CsK kódok esetében, a 0D pénzügyi státuszkód a KT kódok esetében akkor alkalmazandó, amikor a termékdíjköteles termék nem tartozik egyben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá is. Például a reklámhordozó papírok esetében a 901-es KT kód 1–3. karakterével azonosított időszaki lapok nem tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá, ezért a KT kód 4–5. karaktereként teljes díjtétel alkalmazása esetén 0D kódot kell alkalmazni megfizetendő termékdíj bevallása során.

c) A gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket kibocsátó kötelezett termékdíjátalány fizetése során alkalmazandó KT kódok kiegészítése

A Ktdt. 2. § 14b. pontjában meghatározott gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett termékdíjátalány-fizetéssel is teljesítheti termékdíj-fizetési kötelezettségét. A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termékek tömegét és a fizetendő termékdíjátalány összegét a Ktdt. 4. melléklete tartalmazza. Az egyes vámtarifaszám és HR alszám alá tartozó gépjárművekhez a Ktdt. vhr. 1. melléklet 2.1.1.9. pontjában foglalt táblázat meghatározza a KT kód 1–3. karaktereként alkalmazandó kódokat. A Ktdt. 4. mellékletében vámtarifaszámmal és HR alszámmal azonosított gépjárművek vámtarifaszámai és HR alszámai a Kombinált Nómenklatúra módosítása következtében megváltoztak, amely változás az alkalmazandó KT kód 1–3. karaktereinek változását, kiegészítését is maga után vonta.

Az Adó-kódex friss számában olvasható cikk, amely már elérhető a Jogtáron, kitér az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos további gyakorlati tudnivalókra is.