A Kúria megtiltotta a XVIII. kerületi légiutas-adó alkalmazását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria megtiltotta a XVIII. kerületi légiutas-adó alkalmazását – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala. Azt írták: a fővárosi kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria a végleges döntésének meghozataláig, azonnali jogvédelem keretében megtiltotta a XVIII. kerületi önkormányzat által kivetett légiutas-adó alkalmazását.

Emlékeztettek: a kormányhivatal azért fordult a Kúriához, mert a Szaniszló Sándor (DK) vezette önkormányzat „a légiutas-adóról szóló rendelkezéseivel jogszabályellenes helyzetet teremtett, és azt a törvényességi felhívásban szabott határidőn belül nem szüntette meg, sőt, jelezte, hogy alapvetően nem ért egyet a kormányhivatal álláspontjával”.

Budapest Főváros Kormányhivatala február 1-jén jelentette be, hogy a Kúriához fordultak a légiutas-adó miatt. A kormányhivatal az önkormányzati rendelet kifogásolt rendelkezéseinek felülvizsgálatát és megsemmisítését, valamint azonnali jogvédelem keretében a rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát kérte a Kúriától.

A XVIII. kerületi önkormányzat tavaly októberben döntött arról, hogy ez év január 1-jével új települési adót vezet be, ennek értelmében minden, 18 évesnél nem fiatalabb, nem kerületi lakosnak, aki magánszemélyként és nem cég által utazik, ezer forintot kell fizetnie légi utazásonként. A légiutas-adót a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet és a személyszállítást végző légifuvarozó együtt szedi be.

A Kúria honlapján olvasható, február 7-én született végzés szerint a Kúria önkormányzati tanácsa megállapította, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésére vonatkozó kérelem megalapozott. Úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének elmaradása súlyosabb hátrányt okozna, mint az azonnali jogvédelem biztosítása.

Azt írták: az adó tárgyát képező légi utazási tevékenység folyamatos, annak következményeként számos magánszemély adóalanyt érint a január 1-től bevezetett adófizetési kötelezettség. Ezzel együtt fennáll az adófizetésre és az adó beszedésére kötelezettek önkéntes jogkövetésének – a szabályozás végrehajthatóságának kifejtett hiányosságain alapuló – elnehezülése.

A bíróság szerint a hatályos szabályozás alkalmazásából fakadó jogkövetkezmények utólagos helyreállítása nem vagy csak aránytalan nehézségek árán lehetséges, annak elkerüléséhez jelentős közérdek fűződik, figyelemmel az érintett jogalanyok kiemelkedő számára is, ezért döntöttek az ügydöntő határozat közzétételét követő napig szóló ideiglenes alkalmazási tilalomról – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?