A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (II. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben folytatjuk az adólevonási joggal kapcsolatos EUB-ítéletekben hivatkozott alapelvek taglalását.

Uniós alapelvek az adólevonási jogra vonatkozó ítéletekben (folyt.)

Jogbiztonság elve az adólevonás vonatkozásában

Jóllehet az adósemlegesség elve alapvető fontossággal bír a levonási jogra vonatkozó ítélkezési gyakorlatban, amint arra az EUB a C-194/21 sz. X ítélet 49. pontjában felhívta a figyelmet, ezen elv nem elsődleges jogi szabály, hanem olyan értelmezési elv, amelyet más elvekkel együttesen kell alkalmazni, amelyek között szerepel a jogbiztonság elve is.

A jog tartalmának és stabilitásának megbízhatóságára, a kiszámíthatóságra és tervezhetőségre vonatkozó uniós alapelv az EUB ítélkezési gyakorlatában több szempontból is szerephez jutott.

Az EUB szerint a jogbiztonság és a – később tárgyalt – bizalomvédelem elvét az Európai Unió intézményeinek, de az uniós irányelvek által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása során a tagállamoknak is tiszteletben kell tartaniuk (ld. C-183/14 Radu Florin Salomie és Nicolae Vasile Oltean ügyben hozott ítélet 30. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében az uniós jognak biztosnak, alkalmazásának pedig a jogalanyok számára kiszámíthatónak kell lennie…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2022. november 17.

A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (I. rész)

Jogszabályi háttér 

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: héairányelv) X. címe tartalmazza az adólevonási jogra vonatkozó előírásokat.

A 2007 előtti ügyek tekintetében még a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó‑rendszer: egységes adóalap‑megállapításról szóló, 1977. május 17‑i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (a továbbiakban: hatodik irányelv) volt irányadó, melynek XI. címe határozta meg az adólevonási jog keletkezésének és gyakorlásának feltételrendszerét.

A magyar áfa rendszerében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) VII. Fejezete tartalmazza az adó levonására vonatkozó rendelkezéseket.

2008 előtt pedig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa tv.) VIII. Fejezete határozta meg az áfalevonás szabályait, melyeket 2004. május 1-jétől a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel módosítottak.

Uniós alapelvek az adólevonási jogra vonatkozó ítéletekben

Adósemlege