A mesterséges intelligencia kiválthatja-e az adótanácsadói tevékenységet?


„Egy hús-vér adótanácsadó ügyfélközpontúsága és személyre szabott kommunikációja olyan értéket ad az üzletmenethez, amelyet az MI nem tud pótolni” – ez áll a ChatGPT fenti kérdésre adott válaszában.

A „mesterséges intelligencia” (röviden MI) kifejezést John McCarthy használta először az 1950-es években. Az akkor még gyerekcipőben járó MI az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már számos iparágban, illetve tevékenységi körben, így az adótanácsadás területén is hasznosítják. A mindennapos használatban persze az igazi áttörést a ChatGPT megjelenése hozta el számunkra – akár úgy is mondhatnánk, hogy 2022. november 30-a óta kissé felfordult velünk a világ… (Ugyanakkor fontos tudni, hogy a ChatGPT nem rendelkezik hozzáféréssel valós idejű információkhoz. Jelenleg a 2021 szeptemberéig feltöltött adatokból dolgozik, és azok alapján tanul. Természetesen könnyen elképzelhető, hogy mindez a közeljövőben gyökerestől meg fog változni.)

Jelen cikkem megírásakor teljesen kézenfekvő volt számomra, hogy a ChatGPT „véleményét” is kikérjem a téma kapcsán.

A chatben az alábbi kéréssel fordultam a ChatGPT-hez:

„Írj egy cikket a mesterséges intelligencia és az adótanácsadói tevékenység kapcsolatáról. Mennyire képes helyettesíteni az adótanácsadókat a mesterséges intelligencia?”

Az általa készített cikk összefoglalása a következő:

A mesterséges intelligencia kétségkívül forradalmasítja az üzleti világot, ideértve az adótanácsadói szakmát is. Az MI rendszerek gyorsasága, pontossága és adatfeldolgozási képességei hasznos segítséget nyújthatnak az adózási tevékenységben. Ugyanakkor egy hús-vér adótanácsadó ügyfélközpontúsága és személyre szabott kommunikációja olyan értéket ad az üzletmenethez, amelyet az MI nem tud pótolni. A jövőben az MI és az adótanácsadó egyre szorosabb együttműködésére számítok, hiszen így lehet majd biztosítani az ügyfél számára a lehető legjobb eredményeket.

A ChatGPT válaszából tehát látszik, hogy az adótanácsadók előnyét az MI-vel szemben elsődlegesen az emberi mivoltukból eredő tulajdonságokra vezeti vissza.

A legfontosabb ilyen tulajdonságok:

– az empátia;

– az ügyfélre szabott kommunikáció;

– és a megoldandó probléma alapos megismerésére irányuló tanácsadói igény.

Ezt követően az alábbi kérdéssel fordultam még a ChatGPT-hez:

„A ChatGPT képes-e konkrét adózási kérdésekre egzakt válaszokat adni?”

A reakciója:

„Az adózási kérdések gyakran bonyolultak és specifikusak lehetnek az országonként eltérő adórendszer miatt. Az adózással kapcsolatos konkrét és pontos tanácsadást mindig egy szakértő, például adótanácsadó vagy könyvelő adhat, aki naprakész információkkal rendelkezik az adott ország adórendszeréről és az aktuális szabályokról.

Ha bármilyen adózási kérdése merül fel, mindig érdemes szakértőhöz fordulni, aki a legfrissebb információkkal és személyre szabott tanácsokkal tud segíteni a helyes döntések meghozatalában. Az interneten és hivatalos adóhatóságok honlapjain is megtalálhatók általános adózási útmutatók és információk, de minden egyedi helyzet egyedi megoldásokat igényelhet.”

A fentiekből az látszik, hogy a ChatGPT – véleményem szerint helyesen – nem kívánja átvenni és nem is veheti át az adótanácsadók szerepét a gazdaságban, csupán az információszerzés teszi hatékonyabbá, s ezzel segíti majd a szakembereket és a laikusokat.

A cikk folytatásából megtudhatja, hogy egy mesterséges intelligencia szoftver Magyarországon miért nem végezhet adótanácsadói tevékenységet.

A cikk szerzője Dzsudzsák Zsolt okleveles könyvvizsgáló, okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]