A rendelkezések július 1-jével lépnek hatályba


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak. Ezért a kormány számos területen szűkíteni akarja a közteherviselést elkerülő lehetőségeket – indokolta Veres János pénzügyminiszter expozéjában az adótörvények módosítását kedden a parlamentben.

A törvényjavaslat szerint az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy eltérő ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelem-minimum után adót fizetnek – közölte a pénzügyminiszter. Veres János hozzátette: a törvényjavaslat meghatározza, hogy az egyes adózói csoportoknál mennyi a nyereségminimum. Ha ezt a vállalkozás nem éri el, akkor a saját döntésétől függ, hogy kitölti-e a bevallás-kiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti a az adót a minimum-nyereség után – közölte.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság elvárt adóról szóló döntése 60 milliárdos bevételkiesést jelent az idei költségvetésnek. A most tárgyalt törvénymódosítás eredményeként 10-15 milliárd forintos bevételt várnak, a fennmaradó összeget pedig a központi egyensúlyi tartalékból fedezik – mondta.

A miniszter közölte: az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatványt feldolgozza, és kockázatelemző program alapján választja ki azokat, akiknél feltételezhető, hogy a vállalkozás eredménye a bevételek eltitkolásának és a szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Veres János elmondta: a törvényjavaslat arra is jogot biztosít az APEH-nek, hogy megvizsgálja, az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tulajdonosa, vagy a vállalkozásban közreműködő emberek életvitele arányos-e a vállalkozásból szerzett jövedelemmel.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló rendelkezések július 1-jével lépnek hatályba. Az illetékes bizottságok általános vitára alkalmasnak találták a javaslatot, de kisebbségi véleményként elhangzott: sérti a jogbiztonságot, hogy új adót vezetnek be év közben.

Forrás: Népszava


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.