Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A háziorvosi, a fogorvosi és a járóbeteg-szakellátásért, azaz a rendeléseken való részvételért a február közepétől ún. vizitdíjat kell fizetni. Ennek összege alkalmanként 300 forint, akkor is, ha a beteg ugyanannál az egészségügyi szolgáltatónál ugyanazon a napon több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe.
Egy alkalomnak minősül minden, orvos és beteg közötti gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozás, továbbá az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátás. Nem kell ugyanakkor vizitdíjat fizetni az injekciós, infúziós kúráért, illetve a kötözésért, ha azt nem az orvos végzi, továbbá a fürdőgyógyászati valamint a gyógytorna- és a fizikoterápiás kezelésért sem. Vizitdíj-köteles ugyanakkor a járóbeteg-szakellátás keretében történő orvosi rehabilitáció, a tartós kezelés részét képező ellátásért azonban fizetni nem kell.
Emelt összegű, 600 forintos vizitdíj fejében lehet igénybe venni:
A biztosított 1000 forintos vizitdíj ellenében jogosult az ügyeleti ellátásra, amennyiben nem a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe.
Ha a biztosított igazolja, hogy az adott naptári évben általa igénybe vett háziorvosi ellátásért (ideértve a fogászati alapellátást is), illetve járóbeteg-szakellátásért (ideértve a fogászati szakellátás is) vizitdíjat külön-külön legalább már 20 alkalommal fizetett, a 20. alkalom feletti ellátások utáni vizitdíjakat az illetékes önkormányzat jegyzőjétől – legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül – visszaigényelheti. A 20 alkalmat a háziorvosi ellátások és a járóbeteg-szakellátások tekintetében tehát külön-külön kell figyelembe venni.
A biztosított naponként 300 forint kórházi napidíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokat (annak minősül a nappali kórházi ellátás, az egynapos sebészeti ellátás és a kúraszerű ellátás is). Évente 20 napot elérő napidíj megfizetése esetén a további kórházi ellátásáért azonban már nem kell fizetni. Az orvosi rehabilitációs ellátást is csak kórházi napidíj fizetése mellett lehet a fekvőbeteg-gyógyintézetekben igénybe venni, de nem kell a kórházi napidíjat megfizetni, ha a biztosított az adott naptári évben az általa igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokért összesen már 20 napnyi napidíjat fizetett.
A vizitdíjat többnyire az ellátás megkezdése előtt, a kórházi napidíjat pedig a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor kell befizetni.
A díjfizetés módjairól, a vizitdíj és a kórházi napidíj alóli mentességről, a nyugellátások és a nyugdíjszerű szociális ellátások vizitdíjjal összefüggő emeléséről az Adó-tb kalauz szaklap 2007/3. számában olvashatnak bővebben.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Éjfélig lehet kiegészíteni, illetve elfogadni az szja-bevallási tervezetet, de nem éri meg az utolsó percekre hagyni hívta fel a figyelmet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A cég budapesti székhellyel rendelkezik, és a budapesti munkavállaló BKK bérlet helyett Pest vármegyei bérletet vásárol. Kérdés, hogy elszámolható-e adómentesen a vármegyebérlet a BKK bérlet helyett, illetve Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járáshoz igénybe vett vármegyebérlet elszámolható-e számla nélkül adómentesen?
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!