Közel 3 milliárd forintos adócsalás miatt emeltek vádat hét ember ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fejér Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt vádat emelt egy férfival és hat társával szemben, akik a központi költségvetésnek 2,9 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.

A Fejér Vármegyei Főügyészség keddi közleménye szerint a gyanúsított által irányított bűnszervezeti rendszerben a munkavállalókat az elkövetéshez felhasznált gazdasági társaságokba bejelentették, a legális működés látszatának fenntartása érdekében az adóhatóság felé a be- és kijelentésükre vonatkozó adatlapokat megküldték.

A munkavállalókat a megrendelő társaságok részére kiközvetítették, azonban annak ellenére, hogy a megrendelő társaságok a kölcsönzési díjat teljes körűen kifizették, az adó- és járulékbevallási, illetve befizetési kötelezettségnek csak részben tettek eleget.

A gyanúsított, miután a bűntársaival a költségvetést károsító tevékenységgel felhagyott, azt újabb gazdasági társaságba átjelentve, a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség elhallgatásával folytatta tovább a tevékenységét, majd a „dobott” társaságok nevében benyújtott adó- és járulékbevallások önellenőrzésére adott utasítást.

Az önellenőrzésben utólagosan a valós munkavállalói létszám alapján a valós adó- és járulékbevallási kötelezettség feltüntetésére került sor, azonban az önellenőrzési bevallás benyújtásával egyidejűleg a korábban eltitkolt adó- és járulék befizetése nem történt meg.

Az ekkorra már jelentős adóhátralékkal rendelkező társaság ellen az adóhatóság kezdeményezésére felszámolási eljárás indult, így az adóhiányt sem lehetett behajtani – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]