Adócsalási vád: újabb ex-NAV-os állt elő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kiemelt Ügyek Igazgatósága, Rapid ellenőrzési főosztályának egykori vezetője azt állítja, szervezett, maffiamódszerrel működő adócsaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezermilliárd forintnyi áfával károsítják meg a költségvetést; a szervezett adócsalások ellen fellépő igazgatóságot pedig hatásköri túllépéssel segítették megszüntetni ma is a NAV-nál dolgozó vezetők. Az adóhatóság tagadja a vádakat, a NAV szerint volt főosztályvezetőjük, Vancsura István alaptalanul vádolta meg a szervezetet.


Vancsura István a Levegő Munkacsoport csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a Kiemelt Ügyek Igazgatóságáról (KÜIG) azt mondta, hogy ez a szervezet tudott a leghatékonyabbban fellépni a szervezett adócsalások ellen, de „olyan falakba ütköztünk, és olyan eljárásokat észleltünk”, amelyekről, „azt lehet mondani, hogy a józan ésszel ellentétesek voltak”.

Vancsura István szerint szinte bizonyos, hogy jogellenesen, az adóhatóság néhány vezetőjének hathatós közreműködése révén verték szét a szervezetet, a folyamat során a legjobb szakmai vezetőket félreállították, a KÜIG-et pedig 2013-ban egy kormányrendelettel megszüntették.

Hangsúlyozta, hogy amikor megszüntették az igazgatóságot, akkor „minden bizonnyal félretájékoztatták” a kormányzati köröket és a megfelelő információ nem jutott el az illetékes döntéshozóhoz. Szavai szerint eközben egy általuk elkészített szakmai anyag bizonyította a szervezetük létjogosultságát és munkájuk során évi 70-100 milliárdforintos adókülönbözetet tártak fel.

Vancsura István megnevezett három NAV-os vezetőt, akik véleménye szerint: „hatásköri túllépésekkel, (…) józan ésszel ellentétes folyamatokkal” elérték, hogy a kormányzati körök jogszabályi szinten is megszüntessék a szervezetet. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy tudomása szerint jelen pillanatban még mind a hárman az adóhatóságnál dolgoznak, felső-középvezetőként.

A volt főosztályvezető óriási problémának nevezte, hogy a jogalkotó nem hajlandó, és az ezt megelőző nyolc évben sem volt hajlandó arra, hogy a problémát a megfelelő helyen kezelje.

A sajtótájékoztatón részt vett Horváth András, volt adóhivatali dolgozó, aki azt mondta, hogy miközben ő alulról és kívülről tárta fel „azt a korrupt rendszert, amelyik az adóhivatalon belül kivételezett helyzetet teremtett bizonyos adózók részére”, addig a KÜIG néhány vezetője belülről jött rá ezekre a problémákra. Mindkét oldalon kidolgoztak módszereket arra, hogy ezt az áldatlan állapotot megszüntessék, de ezek alkalmazása helyett mindenkit félreállítottak – közölte.

Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságot a Fidesz „kiherélte”. Elmondta, hogy írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihályhoz, ebben arról érdeklődik a nemzetgazdasági minisztertől, hogy az atlatszo.hu-n közzétett dokumentumok alapján indul-e vizsgálat a NAV egyik főigazgatója ellen és hogy a tárca érdemben átvizsgálja-e az adóhatóságot. Emellett Polt Péter legfőbb ügyésznek is írásbeli kérdést nyújt be, hogy az ügyészség vizsgálja-e a sajtótájékoztatón bejelentett ügyeket. A politikus egyúttal közölte, hogy egy, az áfacsalások ellen alakult Facebook-csoport szombaton Budapesten „adófizetői pikniket” szervez.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke azt mondta, a választások előtt néhány nappal ugyan úgy tűnhet, hogy a sajtótájékoztatónak politikai színezete van, ezzel szemben szervezetük pártpolitikailag továbbra is semleges. Úgy fogalmazott: tudomásukra jutott, hogy Horváth András által kirobbantott ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) több tanút is meghallgatott, akik alátámasztották a volt adóhivatali alkalmazott állításait.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Emellett úgy tudják, hogy az NNI csak egyetlen nyomozót állított az esetre, ami azt jelenti, hogy akár négy-öt év is eltelhet a vádemelésig.

Vancsura István kérdésre közölte: a visszaélésekkel kapcsolatos megfigyeléseiket letették a NAV-elnökhelyettesének asztalára, de senki nem foglalkozott az üggyel.

Arra a kérdésre, hogy a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) képviselőjelöltjeként indul a választásokon, azt felelte, hogy már tíz éve tagja a pártnak. Szavai szerint most egyfelől a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy képviselőjelöltként éljen a mentelmi joggal, másfelől az ügyészségi vizsgálat most ért egy olyan fázisban, amikor ezzel az üggyel a nyilvánosság elé tudott lépni.

A NAV tagad

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint volt főosztályvezetőjük, Vancsura István alaptalanul vádolta meg a szervezetet. A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Vancsura István elfogulatlansága „erősen megkérdőjelezhető”, mert a NAV ellen indított munkaügyi perében a bíróság kimondta, felmentése nem volt jogellenes.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

A NAV közleményében viszont azt írta: egyértelművé vált, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Azt is kijelentették, hogy az átszervezés után nagyságrendekkel nőtt a feltárt adóhiány mértéke és az ellenőrzések száma.

Adatokat sorolva a NAV közli, hogy a körbeszámlázással kapcsolatban 2013. III. negyedév végéig 1817 adóellenőrzés fejeződött be, amely duplája a megelőző év azonos időszaki eredményének. Az adóellenőrzések 91 százaléka zárult megállapítással, a vizsgálatok során összesen 83 milliárd forint nettó adókülönbözetet jegyzőkönyveztek, amelynek 97 százaléka, 81,2 milliárd forint általános forgalmi adónemben keletkezett – írták.

Az adóellenőrzések darabszámának növekedési üteméhez hasonlóan, több mint a duplájára nőtt a megállapított nettó adókülönbözet összege. Egy megállapítással zárult adóellenőrzés során átlagosan 50,1 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel – derült ki a szövegből.

Az adóhatóság arra is kitért, hogy a nyilvánosság elé lépő egykori NAV-alkalmazottak egyike sem beszél arról, hogy az átszervezés után az Adóigazgatási Szakterület és a Bűnügyi Főigazgatóság megtöbbszöröződött hatékonysággal sorra iktatja ki az áfacsalásra specializálódott bűnszervezeteket.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.