Adócsalások Magyarországon: tízmillió az átlag
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mint ahogyan a világ leggazdagabbjai sem Magyarországon élnek, a legnagyobb adócsalásokat sem nálunk követik el – már ami a felderített csalásokat illeti. Tavaly az adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálatok során egy-egy olyan esetre akadt csupán, amikor az eltitkolt jövedelem meghaladta az egymilliárd forintot, amelyhez 400-500 millió forint adókülönbözet társult. Ez messze nem jellemző: átlagosan 10-12 millió forintra tehető az az összeg, amit Magyarországon elsíbolnak, elcsalnak, ide-oda menekítenek.
Túlságosan nem elterjedt, de azért előfordul, hogy külföldi székhelyű vállalkozásokba (adott esetben offshore-cégekbe) vagy külföldi bankszámlákra menekítik az eltitkolt pénzeket.
Az adóhatóság bármilyen adatbázisba betekinthet a vizsgálatok során. Az egyetlen kitétel az, hogy általános információkat nem kérhet le, de konkrét személyről lényegében bármit megtudhat és a jogszabály szerint bármit fel is használhat. Vagyis elvileg a liechtensteini forrásból származó adatbázist is haszonnal forgathatnák a revizorok. Persze az ellenőrök az ország határain belül fellelhető banki adatbázisokat is felhasználhatják: nemcsak a számlakivonatokról van szó, hanem lényegében bármilyen szerződésről, melyet a bank és az ügyfél kötött. Természetesen a biztosítások és önkéntes pénztári befizetések is ebbe a kategóriába tartoznak.
A tavalyi év után, amikor 15 ezer megkezdett és 11 ezer befejezett vagyonosodási vizsgálatot zavart le az APEH kormányzati utasításra, az idén várhatóan ennél kisebb lesz a merítés – az ellenőrzési irányelvek alapján nyolcvanezer helyett csak 39 ezer revizori napot fordítanak majd erre a vizsgálattípusra. Azzal kapcsolatban ugyanakkor nem volt igazán közlékeny az adóhatóság, hogy mennyi rutint szereztek a 2007-es tömeges vizsgálatokkal.
Annyi bizonyos, hogy az idén a vizsgálatok során már nemcsak a horogra akadt delikvenst, hanem közeli hozzátartozóját is vizsgálat alá vonhatja az adóhatóság – vagyis a házastársi vagyon elkenése vagy a ház átíratása a gyerekre nem lesz igazán jó megoldás. Ráadásul azzal, hogy a hozzátartozókat is vizsgálat alá vonhatja az APEH, az a korábban népszerű megoldás is kockázatos lesz, hogy szülői, rokoni ajándéknak tüntesse fel valaki az eltitkolt jövedelmet.
Azt nem lehet tudni, hogy a vagyonosodási vizsgálat során feltárt eltitkolt jövedelem honnan származik, ezt ugyanis nem vizsgálja az APEH. Csak azt, hogy az életvitelt finanszírozza-e a bevallások alapján leadózott jövedelem vagy sem.
Forrás: Napi Gazdaság
