Adóköteles a jogosulatlan szolgáltatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egészségpénztár jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatása a magánszemély egyéb jövedelmének számít, amely – az összevont adóalap részeként – adóköteles – hívja fel a figyelmet az APEH.

A kifizetéssel összefüggésben az egészségpénztárnak 11 százalékos eho- (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettsége keletkezik az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után, ez ebben az esetben a bevétel teljes összege.

Mivel az adózás rendjéről szóló törvény alapján az egészségpénztár kifizetőnek minősül, így eleget kell tennie az elektronikus bevallási feladatának a tárgyhót követő hónap 12-éig az adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélynek teljesített kifizetéssel összefüggésben, így a magánszemélynek ˝juttatott˝ egyéb jövedelemről, a le nem vont adóelőlegről és a megfizetett ehóról.

Az egészségpénztárnak a kifizetéskor keletkezik adóelőleg-megállapítási, a teljesítést követő hónap 12-éig pedig ehofizetési kötelezettsége. Ha a szolgáltatás ellenértékét közvetlenül a szolgáltatónak téríti meg – és nem a magánszemély részére fizeti azt ki számla ellenében –, akkor a magánszemély bevételét terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség. Ilyenkor a kifizetőnek (egészségpénztárnak) az adóköteles bevételről igazolást kell kiállítania. Az igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét, és fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét a negyedévet követő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie.

A magánszemély azonban nem köteles az adóelőleget megfizetni, amíg az általa (esetleg más jogcímen is) teljesítendő adóelőlegek összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 000 forintot.

Ha a magánszemély visszafizeti a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás összegét, akkor a következő eljárás alkalmazandó: az érvénytelen szerződés alapján vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adót az adózó az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza.

Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő lejárta előtt megtörtént, az érvénytelen szerződés alapján vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétellel összefüggésben az adózót nem terheli adó- és adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -fizetési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség.

Az egészségpénztár arról is tájékoztathatja a magánszemélyt, hogy nem kell megfizetnie a 10 ezer forintot (adóév elejétől öszszesítve) meghaladó szja-előleget, ha a negyedévet követő hónap 12-éig a egészségpénztár számára visszafizeti a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét, ugyanis sor kerül az eredeti állapot helyreállítására. Ekkor a következő esetek fordulhatnak elő: ha a negyedévet követő hónap 12. napját megelőzően, de még a kifizetést követő hónap 12-éig a magánszemély viszszafizeti a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét, akkor a bevétellel összefüggésben az egészségpénztárt nem terheli az adóelőleg-megállapítási kötelezettség, következésképpen nincs olyan jövedelem, amelyet az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni, így ehofizetési, bevallási kötelezettség sem keletkezik. Ha viszont nem fizeti vissza a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét a kifizetést követő hónap 12-éig, akkor az egészségpénztárnak speciális rendelkezés hiányában teljesítenie kell az ehofizetési és bevallási kötelezettségét a jelzett időpontig, mivel adóelőleg-megállapítási kötelezettsége a teljesítéskor keletkezett, és az eredeti állapot helyreállítására sem került sor.

Ha a negyedévet követő hónap 12. napja után fizeti vissza a magánszemély a szolgáltatás ellenértékét, akkor a már teljesített adóelőleget az adóévről benyújtott szja-bevallásában igényelheti vissza. A bevallásban a megfizetett adóelőleg összegét fel kell tüntetni, viszont az eredeti állapot helyreállítására tekintettel adóköteles jövedelmet nem, így túlfizetés keletkezhet, és az év közben megfizetett adóelőleg visszaigényelhető. Ha a bevallás benyújtásának a határideje után fizeti vissza az összeget, akkor a teljesített adóelőleget, illetve a keletkezett egyéb jövedelmet is fel kell tüntetnie az adóbevallásban, viszont az adóelőleg utóbb visszaigényelhető önellenőrzés útján.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

NAV: éjfélkor jár le az szja-bevallási határidő

Éjfélig lehet kiegészíteni, illetve elfogadni az szja-bevallási tervezetet, de nem éri meg az utolsó percekre hagyni hívta fel a figyelmet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2024. május 21.

Szja: vármegye és BKK-bérlet térítése

A cég budapesti székhellyel rendelkezik, és a budapesti munkavállaló BKK bérlet helyett Pest vármegyei bérletet vásárol. Kérdés, hogy elszámolható-e adómentesen a vármegyebérlet a BKK bérlet helyett, illetve Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járáshoz igénybe vett vármegyebérlet elszámolható-e számla nélkül adómentesen?

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.