Adórevízió: érdemes fellebbezni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fellebbezés hiánya a cég, de akár az egész iparág presztízsét rombolhatja. A revizorral nem érdemes szervilisen viselkedni. A két fontos mondat a Joint Venture Szövetség „Ügyvezetők ébresztő! Adóellenőrzés és ami mögötte van!” című konferenciáján hangzott el.


Farkas Gábor, a KPMG Tanácsadó Kft. szenior adómenedzsere előadásában arra figyelmeztetett: nem mindegy, hogyan kezeli adott vállalkozás az ellenőrzés eredményét. A tapasztalatok szerint a jogérvényesítési hajlandóság viszonylag alacsony, az adóhatóság elsőfokú határozata ellen mindössze az esetek 10 százalékában nyújtanak be fellebbezést, holott közel minden harmadik esetben sikerül megváltoztatni a végeredményt másodfokon.

„Nyilvánvalóan minden eset más, mérlegelni kell, mielőtt eldöntjük, meddig visszük el az ügyet” – véli Farkas Gábor. „Ugyanakkor már csak azért is érdemes utána menni egy-egy félrecsúszott megállapításnak, mert könnyen lehet, hogy a későbbiekben ezen vizsgálat alapján fog az adóhatóság az adott vállalkozásra tekinteni. Fennáll annak a veszélye is, hogy erőteljesen romló megítélést kockáztatunk a vállalat partnereinek szemében is, de akár egy egész gazdasági ágazatra kihathat, ha a szektoron belül több céget is érintenek az esetlegesen tévesen levont következtetések” – teszi hozzá.

Kuntner Andrea, a VGD Ferencz és Partner Kft. adópartnere elsősorban az adóellenőrzést kísérő tévhitek eloszlatására helyezte a hangsúlyt. A szakember óva int mind a túlzott elbizakodottságtól, mind a revizorral szembeni szervilis magatartástól, mondván az ellenőr dolga elsősorban nem a kompromisszumok keresése, hanem az, hogy hibát találjon. Márpedig a statisztikák alapján erre egyre nagyobb esély kínálkozik: míg 2005-ben 185,8 milliárdot tett ki az ellenőrzések során megállapított nettó adókülönbözet, addig 2012-re ez már 470 milliárd forintra rúgott. „Az ellenőrzések számával párhuzamosan nő a megállapítások száma is, az ellenőrök kifejezetten felkészültnek mondhatóak, ráadásul inkább képviselnek egyfajta hatósági, mintsem partneri látásmódot” – összegezte a VGD adópartnere.

Elmondása szerint a kulcs a megfelelő felkészülésben rejlik, melynek révén közel 33 százalékban megelőzhetőek a kiszabott bírságok, melyek összege extrém esetben akár egy adott vállalkozás éves díjbevételét is meghaladhatja, teljesen ellehetetlenítve annak működését.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.