Áfacsalás és adózói tudattartalom

Az elsőfokú bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt kellett megítélnie, hogy az adózó, illetve a nevében eljáró személyek a tőlük elvárható gondosságot tanúsították-e annak érdekében, hogy a beszerzések által adókijátszásra irányuló ügyletekben ne vegyenek részt. Ennek megítélésekor helytállóan vette figyelembe az Európai Unió Bírósága, a Kúria kapcsolódó ítéleteit és az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontja értelmezéséről megalkotott 5/2016. (IX.26.) KMK véleményét.

A legutóbbi magyar ügyben hozott uniós bírósági döntés (C-611/19) ismételten megerősítette, hogy hogy az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hi…

Az elsőfokú bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt kellett megítélnie, hogy az adózó, illetve a nevében eljáró személyek a tőlük elvárható gondosságot tanúsították-e annak érdekében, hogy a beszerzések által adókijátszásra irányuló ügyletekben ne vegyenek részt. Ennek megítélésekor helytállóan vette figyelembe az Európai Unió Bírósága, a Kúria kapcsolódó ítéleteit és az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontja értelmezéséről megalkotott 5/2016. (IX.26.) KMK véleményét.

A legutóbbi magyar ügyben hozott uniós bírósági döntés (C-611/19) ismételten megerősítette, hogy hogy az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hi…

Az elsőfokú bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt kellett megítélnie, hogy az adózó, illetve a nevében eljáró személyek a tőlük elvárható gondosságot tanúsították-e annak érdekében, hogy a beszerzések által adókijátszásra irányuló ügyletekben ne vegyenek részt. Ennek megítélésekor helytállóan vette figyelembe az Európai Unió Bírósága, a Kúria kapcsolódó ítéleteit és az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontja értelmezéséről megalkotott 5/2016. (IX.26.) KMK véleményét.

A legutóbbi magyar ügyben hozott uniós bírósági döntés (C-611/19) ismételten megerősítette, hogy hogy az adócsalással és az adókikerüléssel, valamint az esetleges visszaélésekkel szembeni küzdelem a 2006/112/EK irányelv által elismert és előmozdított célkitűzés, és a jogalanyok nem hivatkozhatnak az uniós jogi normákra csalárd módon vagy visszaélésszerűen. Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hi…