Áldás vagy átok?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Meghökkentő figyelmeztetést adott ki tegnap az OECD, azt szorgalmazva, hogy tagállamai csökkentsék a bioüzemanyag-termelés támogatását.

Meghökkentő, hiszen az elmúlt egy évben másról sem lehetett olvasni, hogy a zöld üzemanyagok környezetvédelmi szempontból milyen előnyösek, és miként csökkentik az Európai Unió, benne Magyarország fosszilis üzemanyagoktól való függőségét.

Pedig a bioüzemanyag-felhasználásnak valóban van egy negatív olvasata is. A kereslet élénkülését látva világszerte egyre több mezőgazdasági termelő áll át a biodízel- és bioetanol-üzemek kiszolgálására, s ez magával húzza a mezőgazdasági termények árát is. Márpedig ami jó a növénytermelőknek, az rossz az állattenyésztőknek, valamint a fejlődő országokban élő éhes százmillióknak, hiszen a takarmányok, illetve az élelmiszerek ára az egekbe szökik.

Hasonlóképpen riasztó, hogy a trópusokon ma már nemcsak az értékes faanyag miatt irtják az esőerdőket, hanem azért is, mert kell a hely az olajpálma-ültetvényekhez, amelyek termését fel lehet használni a biodízel előállításához.

Mégse temessük el a bioüzemanyagokat, egyszerűen csak nem szabad átesni a ló túloldalára. A biodízel és a bioetanol teljesen nem tudja kiváltani, de részben valóban helyettesítheti a gázolajat és a benzint. Ez a termelő országokban jótékonyan hathat a külkereskedelmi mérlegre, miközben az energiaellátás biztonságát is növeli valamelyest. Magyarország adottságai pedig kiválóak a zöld üzemanyagok gyártásához, s egyelőre bioetanolt két üzemben, biodízelt pedig mindössze egy helyen gyártanak, azaz mi még messze nem értük el lehetőségeink határait.

Addig is jó lenne világos koncepciót látni arról, a politikai döntéshozók mit várnak a bioüzemanyagoktól. Ugyanis a fejlesztők, az állattenyésztők, valamint a fogyasztók és a környezetvédők érdekeit egyaránt sújtja a kiszámíthatatlanság.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.