APEH: csaknem 3 milliárd járulék-különbözet az I. negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 3 milliárd forint járulékot nem fizettek be az erre kötelezettek az első negyedévben – közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ellenőrzési főosztályvezetője keddi sajtótájékoztatóján.

Az adóhatóság ebben az évben eddig 14 700 olyan vizsgálatot hajtott végre, amely a különböző járulékok, és az egészségügyi hozzájárulás befizetését ellenőrizte – mondta Hajdú Miklósné. A vizsgálatok 2,8 milliárd forint járulék-különbözetet állapítottak meg, amely 46 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában – tette hozzá. Az APEH erre az évre 60 ezer ilyen vizsgálatot tervez.

A 2007. évi ellenőrzési irányelv kiemelt vizsgálati célként jelölte meg a társadalombiztosítási alapok bevételeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések feltárását – közölte a főosztályvezető. A vizsgálatok egyebek mellett érintik a minimum járulékalappal kapcsolatban bejelentést tett foglalkoztatókat vagy vállalkozókat. Náluk azt vizsgálják, hogy a kifizetett jövedelmek valóban nem érik-e el a 131 ezer forintot, vagyis a minimálbér kétszeresét, mert csak ebben az esetben mentesülnek a kétszeres járulékfizetéstől – mondta Hajdú Miklósné.

Ebben az évben eddig több, mint 1.6 millióan jelentették be az adóhatóságnál, hogy a tényleges járulékalapjuk alacsonyabb a minimálbér duplája után meghatározott minimum járulékalapnál – hangzott el a sjatótájékoztatón. Az ebben a témakörben indult ellenőrzések közül 340 zárult le, és minden negyedik esetben találtak szabálytalanságot annak ellenére, hogy jellemzően érdekazonosság van a munkaadó és a munkavállaló között – mondta a főosztályvezető. Az alkalmazottak egy ellenőrzésen általában nem vallják be a revizoroknak, hogy a hivatalos fizetésük mellett még még ˝zsebbe˝ is kapnak pénzt, így viszonylag nehéz bizonyítani a járulékalap valódi mértékét – tette hozzá.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.