APEH: Még senki nem kérte a szokásos piaci ár megállapítását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eddig még nem érkezett az adózóktól a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) – közölte az MTI érdeklődésére az állami adóhatóság.

Az év eleje óta már Magyarországon is lehetőség van arra, hogy az adózók a kapcsolt vállalkozásukkal tervezett jövőbeni tranzakcióra vonatkozóan előzetes ármegállapítást (advanced pricing agreement) kérjenek, amivel kikerülhető a transzferárazással kapcsolatos adókockázat. Az eljárás elterjedése elé azonban a szakértők szerint gátat emelhetnek a magas díjak.

A vállalatok mindig arra törekszenek, hogy a legnagyobb eredményt ott mutassák ki, ahol a legkisebb az adóteher, aminek egyik eszköze a transzferárak „”célirányos”” alakítása lehet. Tudják ezt a hatóságok is, ezért a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat dokumentumokkal kell alátámasztani.

A kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás és költségelszámolás ellenőrzése tavaly az adóhatóság kiemelt feladatai közé tartozott, s az APEH 2007. évi ellenőrzési irányelvei szerint az idén is fokozott figyelemre számíthat. Az adóhatóság ellenőrzései során nem csupán azt vizsgálja, megvannak-e a transzferár-dokumentációk, hanem azt is, a dokumentáció teljesíti-e a tartalmi előírásokat, megindokolták-e, hogy a piaci ár meghatározására miért éppen az adott módszert alkalmazták.

Az előzetes ármegállapítási eljárás lényege, hogy az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozással tervezett jövőbeni ügyletre a szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket valamint, ha meghatározható, a szokásos piaci árat, illetve ártartományt. A kockázat azáltal szűnik meg, hogy a határozat később köti az adóhatóságot, vagyis egy későbbi adóellenőrzés során az adóhatóság az így megállapított árat nem kifogásolhatja.

Az eljárás lehetővé teszi a nemzetközi szintű ármegállapítást is, azaz határon átnyúló tranzakció esetén kérelmezni lehet, hogy a különböző államok adóhatóságai állapodjanak meg a szokásos piaci árról. Az eljárás az abban részt vevő (magyar és külföldi) hatóságok számától függően egyoldalú, kétoldalú vagy többoldalú lehet.

A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, s az érvényesség időtartama az érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható. Ha az adóhatóság a piaci árat is meghatározza, a díj a tranzakció értékének 1 százaléka, maximum 50 millió forint lehet. Nem összegszerű ármeghatározás esetén 5,10 vagy 15 millió forint attól függően, hogy egy, kettő vagy több ország érintett az ármegállapításban. Az ármegállapítási kérelem elutasítása esetén az állami adóhatóság a befizetett díj 75 százalékát az elutasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül visszafizeti. Korábban a feltételes adómegállapítás állt a vállalkozások rendelkezésére a hasonló kockázatok csökkentésére: a cég ismertette az adott tranzakciót, annak adóvonzatát, és állásfoglalást kért a Pénzügyminisztériumtól (PM) arra vonatkozóan, jól értelmezte-e a dolgokat.

A PM ennek alapján határozatot hozott, amely a magyar adózónak, a magyar adóvonzatokat tekintve 100 százalékos védelmet nyújtott, ha valós adatokat tartalmazott a kérelem. A feltételes adómegállapításhoz képest most eltérés, hogy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem esetén az adóhatóság valódiságvizsgálatot folytathat le, ez azonban nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem benyújtásához az adóhatóság külön nyomtatványt rendszeresített, amelyet az APEH Központi Hivatalához kell benyújtani 3 példányban, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével. A honlapon közzétett nyomtatványt számítógéppel kell kitölteni, s csak kinyomtatva lehet benyújtani. Az eljárás díját az erre a célra nyitott, a Magyar Államkincstárnál vezetett bevételi számlára az eljárás megindítása előtt be kell fizetni.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]