Áremelkedést hozhatnak a Fidesz adótervei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közvetlenül, illetve az üzemenyagdrágulás révén közvetetten is az árak emelkedését okozhatja, ha a hamarosan hivatalba lépő Orbán-kormány az ígéreteknek megfelelően a forgalmi és a fogyasztási adók emelésével kompenzálja majd a jövedelemadók csökkentését.

Inflációgerjesztő hatása lehet az adórendszer átalakításának, ha azt valóban a Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter által kedden mondottak alapján viszi végig az új kormány.

Matolcsy a parlamenti bizottság előtti meghallgatáson ugyanis egy kérdésére azt válaszolta, hogy „”a jövedelmeket terhelő adók csökkentése, illetve a fogyasztást és a forgalmat terhelő adók növelése révén lehet javítani a versenyképességet, ez az új kormány hároméves adócsökkentési programjának lényege””.

Magyarországon a fogyasztást és a forgalmat terhelő adóknak két fő típusa van, az áfa és a jövedéki adó. Ezek emelése általában azonnali áremelkedést, ily módon az infláció növekedését idézi elő, miközben a jövedelemadók mérséklése a kereslet felfuttatásán keresztül emelheti meg az árszintet. A normál áfakulcs ma 25 százalék, a két kedvezményes 18 (tejtermékek, pékáruk, idegenforgalom), illetve 5 százalékos (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyv, napilap, távhő, megújuló energia).

Áfaemeléssel Magyarország rekorder lenne

A 25 százalékos kulcsnál magasabb jelenleg nem létezik az Európai Unióban (ugyanekkora is csak Dániában és Svédországban), de az emelésének elvi akadálya nincsen. A 2006/112/EK számú uniós irányelv csak azt írja elő, hogy az EU-tagországokban a normál kulcs 15 százaléknál, az egyik kedvezményes kulcs pedig 5 százaléknál nem lehet alacsonyabb.

„”A 25 százalékosnál magasabb áfakulcsnak szerintem nincs racionalitása, legfeljebb az alacsonyabb kulcsok emelése reális. Ez a lépés viszont mindig azokat sújtja leginkább, akik teljes jövedelmüket fogyasztásra költik”” – mondta az [origo] kérdésére Vira Sándor, a Saldo Zrt. adószakértője. Hozzátette, a sajtóhírek szerint Nyugat-Európa több országában terveznek áfaemelést, de azokban az államokban alacsonyabb a jelenlegi mérték, mint nálunk.

A Fidesz korábban rendszeresen szorgalmazta a távhőáfa 5 százalékosra csökkentését, ezt tavaly a Bajnai-kormány előterjesztésére meg is szavazta a parlament. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület nemrég nyilvánosságra hozott, a lakáspolitika megújítását célzó programja – mely Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa szerint beépíthető a párt programjába – a lakásépítés 5 százalékos áfakörbe sorolását javasolja.

Még drágább benzin?

A jövedéki adó az üzemanyagokat, a dohánytermékeket és az alkoholtartalmú italokat terheli. Egy liter benzin árában, például, most 120 forint, a gázolajéban 97,35 forint a jövedéki adó, a cigaretta esetében pedig ezer szálanként 9350 forint a tételes adó és 17 330 a minimumadó. A bevétel nagy részét a költségvetés az üzemanyagok után szedi be, melyek drágulása a szállítási költségeken keresztül minidig továbbgyűrűzik az összes többi termék árába.

„”A jövedéki adó további jelentős emeléséből már aligha lehet 100-200 milliárd forintnál többet remélni, mert ez egyrészt csökkentené a fogyasztást, másrészt növelné a feketeforgalom arányát”” – vélekedett érdeklődésünkre Vadász Iván adószakértő. Azt is mondta, hogy a feketekereskedelem visszaszorításához nagyon fölkészült szervezetekre lenne szükség, a hazai adóhatóságok azonban híján vannak a megfelelő eszközöknek.

Forrás: origo üzleti negyed


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.