Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (5. rész)

Most egy olyan átalányadózó példáját mutatjuk be, aki projekt-jellegű tevékenységet folytat, főfoglalkozású, nincs kieső ideje, és a vállalkozási tevékenysége szakképesítéshez kötött.

Az előző cikk egy nagyon kiegyensúlyozott átalányadózó esetében mutatta be a göngyölítéses módszert, amelyben a jövedelem soha nem érte el azt a szintet, hogy az alapján kellett volna a tb-járulékot és szochót fizetni. Az életből azonban tudjuk, hogy a bevételek nagyon hektikusan tudnak jönni, valamint nagyon sok olyan vállalkozó van, akik sokkal inkább projekt-jellegű tevékenységet végeznek, azaz ritkábban, de nagyobb összegű bevételek érkeznek a sámlájukra. Most erre az esetre nézzük meg a göngyölítés működését.

Vegyünk tehát egy olyan átalányadózót, akinek projekt-jellegű tevékenysége van, főfoglalkozású, nincs kieső ideje, és a vállalkozási tevékenysége szakképesítéshez kötött.

Erre a példára is igaz lesz, hogy nem fogunk konkrétan tb-járulékot és szochót számolni, hanem a példa elsődleges célja a járulékalap (adóalap) megállapítása.

A fenti eset teljesen egyértelmű, az adózó még nem érte el az szja-köteles jövedelem szintjét, így a garantált bérminimum alapján fizeti a járulékot (adót). Szochónál korrigáltunk a 112,5%-kal, mindössze a szorzások vannak hátra.

A II. negyedévben tehát egy nagy összegű jövedelmet realizál az adózó, amelynek nagyon erős kihatása van a tb-járulék és szochó alapjára. A második negyedéves jövedelem már felemészti az első negyedévről megmaradt 392.000 Ft adómentes részt, így az első két negyedévben összesen 3.608.000 Ft lesz az szja-köteles jövedelem. Ebből az összegből kell kivonni az első negyedéves tb-alapot (889.200 Ft) és szochó-alapot (1.000.350 Ft), így 2.718.800 Ft lesz a II. negyedéves tb-alap, míg 2.607.650 Ft lesz a szochó alap.

Mivel adózó mind a három hónapban legalább egy napig biztosított volt, így az alapokat el kell osztani hárommal, aminek következtében megállapíthatjuk, hogy adózó már nem a minimál-összegek alapján adózik, hanem a tényleges jövedelem alapján. Tekintve, hogy a szochó-alap is meghaladja a garantált bérminimum 112,5%-át, így ez esetben is a jövedelem alapján kell fizetni a szochót. A 869.215 Ft-t nem kell még újra 112,5%-kal korrigálni, hiszen ez csak abban az esetben szükséges, ha a minimáljárulék alapján lenne köteles szochó-t fizetni az adózó.

A harmadik negyedévben visszaesik adózó jövedelme, konkrétan nullára vált. A módszer ettől nem változik, viszont a hatása annál markánsabb lesz. Itt is kivonjuk a 3.608.000 Ft szja-köteles jövedelemből az előző negyedév összesített tb és szochó-alapjait, így a tb esetében 0 Ft adóalapot kapunk, míg a szochó esetében 4 Ft-t, amit ha elosztunk hárommal (biztosított hónapok száma a negyedévben), akkor újra vissza kell térnie adózónak a minimál tb/- és szochó-alaphoz. A szochó esetében újra alkalmazni kell a 112,5% korrekciós tényezőt.

Utolsó negyedévben is realizál az átalányadózó ügyfelünk egy markáns jövedelmet. Ennek következtében újra a jövedelem alapján kell fizetnie tb-járulékot és a szochó-t. Az alapot a szokott módon kapjuk, az éves szja-köteles jövedelemből (9.608.000) kivonjuk az I-III. negyedév tb-alapját (4.497.200), illetve a szochó-alapját (4.608.346) és az így kapott összegeket elosztjuk hárommal. A pontos járulék, és adóalapot a táblázat megfelelő sorában találjuk.

A kép azzal válik teljessé, ha a fentiekhez hozzátesszük, hogy ebben a projekt-jellegű tevékenységben hiába biztosított minden hónapban az adózó, de mivel csak négy olyan hónap volt, amikor jövedelme keletkezett, ezért év közben csak ebben a négy hónapban tud családi járulékkedvezményt érvényesíteni.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.