Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Újabb salátatörvényt terjesztett hétvégén a kormány a parlament elé, amely 46 törvényt, többek között a frissen elfogadott adó- és tb-jogszabályokat is módosítja. A törvényjavaslat szinte minden adónembe belenyúl egy picit, fény derül a pénztárgépek központi nyilvántartására, de módosulnak például a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzési szabályok és a tranzakciós illeték is.
A módosító javaslat az „egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról” címet viseli, és T/9401. szám alatt olvasható a parlamenti honlapon.
A kiva-kata-eva adónemek várható módosításait szintén ez a törvényjavaslat tartalmazza, a tervezett változásokról itt olvashat részletesen
Nyugdíj: fennmarad a degresszív számítás
A nyugdíjtörvény (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – Tny.) javasolt módosítása követi a személyi jövedelemadó számítási szabály módosítását, valamint a nyugdíjjárulék-fizetési felső korlát eltörlését. Eszerint a nyugdíj összegének kiszámításakor a 2012. december 31-ét követő kereseteteknél nem kell számolni az adóalap kiegészítéssel.
A kormány javaslata szerint a nyugdíjjárulék fizetési felső korlát eltörlése miatt indokolt a degresszív számítási szabály fenntartása, ez a kiugróan magas keresetek hatását visszafogja. Ezért a hatályos Tny. 22. §-ának (6)-(9) bekezdései helyébe új, a degresszív számítási szabályt fenntartó szakaszokat építenének be. Az is bekerül a szabályozásba, hogy ha a 2012. december 31-ét követően megállapított nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.
A külföldön élő nyugdíjasok nyugdíjának külföldi bankszámlára utalási költsége a nyugdíjast terheli, de a kisösszegű nyugdíjaknál a jövőben kérelmezhető lenne a negyedéves, vagy annál ritkább utalás, ami kevesebb költséggel jár majd a nyugdíjasnak.
A magánnyugdíjpénztári törvény módosítására vonatkozó javaslat szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől független, önkéntes tagdíjfizetési elven működő
magánnyugdíjpénztári rendszer nem indokolja az aktív központi nyilvántartás további fenntartását. A lezárt adatállomány kezelésére az ONYF válik jogosulttá. Az adatkezelés célja a társadalombiztosítási egyéni számla kialakítása.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás
A jövőben a járulékalapot képező jövedelmük alapján számíthatják ki a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek, az ellátási összeg meghatározására rendelkezésre álló 180 napos referencia időszakban táppénzen voltak.
Kedvezően módosul a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység szabályozása is. Az Alkotmánybíróság Szabó Máté ombudsman indítványát is figyelembe véve nemrégiben mondta ki, hogy alkotmányellenes az a szabály, amely minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását.
A kormány által beterjesztett módosító javaslat szerint az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülők nagy része legfeljebb heti húsz órában folytat csak kereső tevékenységet. A javaslat szerint a jövőben nem szünetel majd a rehabilitációs ellátás, ha a jogosult legfeljebb heti 20 órában kereső tevékenységet végez vagy ugyanennyi időtartamban közfoglalkoztatott.
Adózás rendje: új bírságok, pénztárgépek, adóregisztráció
Több ponton módosulhat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (Art.) is.
A pénztárgépekkel kapcsolatos visszaéléseket jobban szankcionálnák, ezért új mulasztási
bírság típust alakítanak ki:
Az új típusú, online kommunikációra képes elektronikus memóriás pénztárgépekre való áttérés anyagi megterhelést okozhat a pénztárgépet üzemeltető vállalkozásoknál, ennek enyhítése érdekében a Kormány közvetlen támogatást nyújt az új pénztárgépek beszerzéséhez, ennek részletszabályait NGM rendelet fogja tartalmazni (a várható költségekről lásd korábbi cikkünket)
Az adótanácsadókat, adószakértőket, okleveles adószakértőket a hatályos szabályok értelmében az NGM tartja nyilván. A javaslat a nyilvántartást külön szervezet hatáskörébe utalja, 2013. július 1-től már az új hatóság fogja vezetni a nyilvántartást, ahol az onnan törölt adószakértők adatait még 10 évig kötelező lesz megőrizni.
Pénztárgépek nyilvántartása, ellenőrzése
Az Art-ba új szakaszok kerülnek be (176/B-176/E), amelyek a pénztárgépekkel kapcsolatos új követelményeket, a szervizelést és a szabályoknak megfelelés ellenőrzését rögzítik.
A tervezet szerint a jövőben adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép, taxaméter felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet nyilvántartásba vett szerviz érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze helyezett üzembe.
A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.
Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek – állami adóhatóság által vezetett – nyilvántartásában szerepel. Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adóhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,
Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában.
A műszerészi igazolvány pedig a pénztárgépek szervizelésére jogosító, az állami adóhatóság által kiállított igazolvány.
A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik év végéig – az állami adóhatóság ellenőrzi.
Az adóhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy ellenőrzésekor talált pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, amennyiben a pénztárgéppel visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét vagy másik pénztárgépével vagy kézi úton előállított nyugtával teljesíti.
Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként azt állapítják meg, hogy a pénztárgép nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgép leadását. A leadott pénztárgépet az engedélyező hatóság megsemmisíti és erről az állami adóhatóságot értesíti.
Adóregisztráció, KOCKERD-kérdőív
Aki idén az adóregisztrációs eljárás során nem küldte vissza a KOCKERD-kérdőívet, annak törölték az adószámát, ráadásul a következő 5 évben nem vállalhatott gazdasági társaságban vezető tisztséget. 2013-tól a már elfogadott és kihirdetett adósaláta-törvény szerint enyhül a szigor, aki nem küldi el a kérdőívet, azt először felszólítja és megbírságolja a NAV, ha ezután sem érkezik válasz, akkor törlik csak az adószámot.
A mostani módosítási javaslat pontosítja a már elfogadott rendelkezéseket, amikor kimondja, hogy, akinek a fenti ok miatt jogerősen törölték az adószámát, 2013. február 15-ig kérheti az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. A határidő jogvesztő, azaz elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. A kérelemhez csatolni kell a kitöltött KOCKERD kérdőívet. A kérelem benyújtását követő 15 napon belül a NAV visszavonja az adószám törléséről hozott határozatot és értesíti erről a cégbíróságot.
Áfa: gépi nyugták elektronikus ellenőrzése
Az áfa törvényt módosító javaslat beiktatja a törvénybe, hogy a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól – kivéve a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adatairól, így különösen nevéről, címéről, adószámáról – az adóalany rendszeresen adatszolgáltatást teljesít a NAV-nak (ennek részleteit külön jogszabály fogja rendezni).
Külön jogszabály rendezi majd azt is, hogy a pénztárgép működését hogyan ellenőrzi és felügyeli a NAV elektronikusan, közvetlen adatlekéréssel. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit azonban nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival.
A törvénymódosítás azonban annak a lehetőségét is megteremti, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatósági véleménye alapján a közvetlen adatlekérdezés alól az állami adóhatóság felmentést adhasson.
Szja, iparűzési adó
A módosító javaslat több helyen pontosítja a nemrégiben elfogadott és kihirdetett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt is.
Többek között a módosító javaslat szerint az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll.
Az iparűzési adó alapjának meghatározásakor 2013. január 1-jétől az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege csak korlátozottan (az árbevétel nagyságától függően sávosan korlátozott módon) vonható le a nettó árbevételből. A törvényjavaslat szerint – a gyógyszerellátás biztonsága érdekében – ez a korlátozás nem vonatkozik majd arra, ha az eladott áruk beszerzési értéke közfinanszírozásban részesülő gyógyszer értékesítése kapcsán merül fel.
Tranzakciós illeték: pontosítások, mentességek
A javaslat a jutalék- és díjbevételek fogalmának módosításával pontosítja, hogy azokat jutalék- és díjbevételeket, amelyeket az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott művelettel, korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelettel, valamint például a befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelettel kapcsolatban számolnak el, nem terheli illetékfizetési kötelezettség.
A visszatérített jutalék- és díjbevételeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség.
A fizetési műveletek fogalmát is pontosítja módosító javaslat. Fizetési műveletnek minősül a kölcsöntörlesztés, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló művelet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, illetve a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.
A pénzforgalmi szolgáltató fogalmának pontosításával egyértelművé válik, hogy az illeték hatálya kiterjed a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére is.
A javaslat értelmében a takarékszövetkezetek mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól ha az önkéntes intézményvédelmi alap ügynökeként (közvetítőjeként) járnak el a befektetési szolgáltatások biztosítása során.
Szintén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet. Ugyanígy nem lesznek illetékkötelesek szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a szervezett villamos energia piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolásához kapcsolódó fizetési műveletek.
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknél az illetékfizetési kötelezettség nem a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátóját, hanem a fizetési eszköz fedezetét biztosító hitelkeretet rendelkezésre tartót terheli majd.
