Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A parlament július 4-i ülésén fogadta el az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely több munkaügyi jogszabályt is módosít. Változik többek között a Munka Törvénykönyve, a munkaügyi ellenőrzés és az egyszerűsített foglalkoztatás is. A módosítások közül a szabadságra vonatkozó változásokat emeljük ki.
A hatályos szabályozás értelmében a szabadság kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére adható ki, azaz a munkáltató nem zárhatja ki azt, hogy akár három hétre egyhuzamban szabadságra menjen dolgozója, csak annak időpontjába szólhat bele (ugyanis csak az alapszabadság egynegyedét köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni).
Augusztus 1-től a már nemcsak akkor lesz kettőnél több részletben kiadható a szabadság, ha azt a munkavállaló így kéri, hanem a munkáltató is dönthet így. A döntést azonban indokolnia kell: fontos gazdasági érdeke, vagy működését érintő ok miatt mondhatja a dolgozónak, hogy nem tudja egyhuzamban három hét szabadságra engedni.
Visszaélni azonban nem lehet ezzel joggal, ugyanis nemzetközi egyezmény határozza meg, hogy egy évben legalább 14 nap egybefüggő távollét biztosítása ilyenkor is kötelező.
A hatályos szabályozás szerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehet pénzben megváltani.
Új szabállyal is kiegészül a Munka Törvénykönyve: ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Ha a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.
Forrás: A törvényjavaslat szövege
Januártól a szellemi alkotások hasznosítása érdekében előnyösebb feltételekkel jöhetnek létre új startup, spin-off vállalkozások a szellemi termék apportjának adómentessé tételével – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.
A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
