Az áfa területi hatálya, területi kategóriák

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azt, hogy az adott ügylet hol teljesül, a teljesítési hely szabályok rendezik. Sorra vesszük a három fő területi kategóriát, és kitérünk néhány speciális terület jogállására.

A törvény első paragrafusai határozzák meg a személyek, ügyletek körét, amelyre tekintettel az áfa törvény rendelkezéseit alkalmazni kell, illetve a törvény területi hatályát, azaz mi az a földrajzi terület, ahol a kormányzat gyakorolja adóztatási jogát áfa tekintetében.

Ezek szerint az áfatörvény rendelkezéseit belföldön, azaz Magyarország területén kell alkalmazni. Ennek megfelelően, ha termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli termékbeszerzés vagy termékimport történik belföldön, akkor áfát kell fizetni. Azt, hogy egy ügylet hol teljesül, a teljesítési hely szabályok rendezik, így érdemes kitérni a három fő területi kategóriára (belföld, EU, harmadik ország), illetve néhány speciális terület jogállására.

Az Áfa tv. 4. §-a szerint belföld alatt Magyarország területe értendő, azaz nem diplomáciai, nemzetközi jogi, hanem földrajzi fogalmat kell érteni alatta. Ennek praktikus következménye, hogy például hiába végez magyar vállalkozó bármilyen munkát magyar külképviseleten, az nem fog a magyar szabályok alapján adózni, hiszen az épület nem a magyar államhatárokon belül helyezkedik el. Ezen felül szintén a belföld kategóriába tartozik a vámraktár, adóraktár és a tranzitterület is.

Második fő kategória a Közösség területe. Az elmúlt évek politikai változásai miatt is érdemes ezt a kategóriát nem elintézni egy kézlegyintéssel, elég csak az Egyesült Királyság EU-ból aló kilépését felidézni, hiszen a tárgyalások során is több ötlet merült fel a királyság jövőbeni Közösségi kapcsolatát illetően, míg végül egy olyan öszvér megállapodás született, amelynek keretében az Egyesült Királyság kilépett az unióból, azonban annak északír területe, termékek vonatkozásában mégis a közös piac része maradt.

Utolsó nagy kategória alatt a harmadik országokat értjük, amelyek meghatározása nagyon hasonló a szolgáltatások körének törvénybeli definíciójához, azaz minden harmadik ország, ami nem belföld és nem a Közösség területe.

Végül nézzük meg néhány speciális terület jogállását. Az első csoportba tartozik a Man-sziget, a Monacói Hercegség, illetve az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia). Ezek a területek közösségi területnek minősülnek, azaz például a ciprusi területekről induló vagy oda irányuló ügyletek úgy tekintendőek, mintha azok Ciprus területéről kiindulóan vagy oda irányulóan teljesülnének.

Második speciális csoportba tartozó területek alatt azokat a területeket értjük, amelyek a tagállamok részét képezik, azaz az unió vámterületéhez is tartoznak, azonban áfa tekintetében nem részei a közösség területének, ilyen például a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, vagy a Görögországhoz tartozó Athosz-hegy.

Utolsó csoportba azok a területek sorolandók, amelyek adott országhoz tartoznak, de nem részei az unió vámterületének, illetve az áfa vonatkozásában sem részei a közösség területének. Ilyen terület például a Németországhoz tartozó Büsingen, vagy Helgoland szigete, vagy a Spanyolországhoz tartozó, ám fizikailag Afrikában elhelyezkedő Ceuta.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---