Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikksorozat mostani részében a számlán feltüntetendő dátumokról lesz szó.
Az Áfa tv. 169. § g) pontja értelmében a teljesítési dátumot (előlegfizetés esetén a fizetendő adó megállapításának dátumát) kizárólag akkor kötelező feltüntetni a számlán, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől.
Nem kötelező tehát a teljesítés napját külön szerepeltetni a számlán, ha a számlakibocsátásra a teljesítés napján kerül sor:
Előlegfizetés esetén nem a teljesítés, hanem a fizetendő adó megállapításának dátumát (az előleg átvételének, jóváírásának stb. napját) kell szerepeltetni a bizonylaton, mégpedig szinte minden esetben, hiszen a cikksorozat korábbi részeiben leírtak alapján éppen abból adódóan kell alkalmazni az Áfa tv. 59. §-ának előlegre vonatkozó előírásait, hogy a partner számla hiányában is fizetett a teljesítést megelőzően, vagyis a fizetendő adó megállapításának dátuma eltér a számla kibocsátásának keltétől (megelőzi azt). Ez alól az az eset jelent kivételt, amikor az előleg beérkezésének napján megtörténik az előlegszámla kibocsátása.
Ami a számlakibocsátás dátumát illeti, megjegyzendő, hogy a hatályos jogértelmezés szerint ez nem feltétlenül esik egybe a számla kiállításának dátumával.
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EU tanácsi irányelvhez fűzött magyarázó megjegyzések értelmében ugyanis egy számla akkor tekinthető kibocsátottnak, ha a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó vagy a nevében fellépő harmadik fél, vagy önszámlázás esetében a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője a számlát úgy bocsátja
rendelkezésre, hogy azt a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője megkaphassa. Ha tehát a számlázóprogramból vagy számlatömbből a számlát kiállítják, de a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére csak egy későbbi napon kerül sor a bizonylat rendelkezésre bocsátására, szigorúan véve ez utóbbi dátumot kellene feltüntetni a számlán.
Tekintettel arra, hogy ez a gyakorlatban nehézségeket okozhat – például postán megküldött vagy csomaghoz mellékelt számla esetében nem feltétlenül lehet előre tudni, mikortól áll(hat) majd a vevő rendelkezésére a számla –, a NAV nem kifogásolja azt sem, ha nem a kibocsátás, hanem a kiállítás dátumát tüntetjük fel, feltéve, hogy következetesen így járunk el, nem váltogatjuk a két időpont szerepeltetését a számlázásunk során.
Az időszak utolsó napjának és az esedékességnek a dátumát az Áfa tv. nem rendeli kötelező elemként szerepeltetni a számlán. Nem kifogásolható tehát, ha ezek a számlán nem szerepelnek, csupán a felek közötti szerződésből állapíthatóak meg. Minthogy azonban a számlakibocsátás dátumán kívül ezen időpontokat is ismerni szükséges a teljesítési időpont meghatározásához, ezeket is célszerű ráírni a bizonylatra, annak érdekében, hogy például a könyvelés vagy egy ellenőrzés során könnyebben megállapítható legyen, helyesen került-e sor a teljesítési dátum feltüntetésére.
Az esedékesség napja az az időpont, ameddig legkésőbb meg kell téríteni az ellenértéket. Az előlegfizetésnél leírtaktól eltérően itt az számít, hogy a kötelezettség milyen dátummal van meghatározva, nem pedig az, hogy ténylegesen mikor kerül sor a fizetésre. Ha tehát az ellenérték az érintett időszak utolsó napját követő 45. napon esedékes, a teljesítési időpont ez a nap lesz akkor is, ha a partner csak a 65. napon fizet.
Amennyiben az esedékesség nem konkrét dátummal szerepel a számlán, hanem egyéb módon (pl. „a számla kézhezvételétől számított 15. nap”), akkor a 2016/24. Adózási kérdés értelmében a teljesítés napja nem az esedékességhez igazodik, hanem a főszabályt kell alkalmazni, tehát az érintett időszak utolsó napja lesz a teljesítés dátuma. (A cikksorozatunk IV. részében kifejtettek szerint azonban más a helyzet akkor, ha csak a szerződésben nincs konkrét dátummal megjelölve az esedékesség, a számlán már igen.)
Ha a felek valamilyen okból módosítják az esedékesség dátumát, ez kihathat a teljesítés időpontjára is.
A havi bérleti díjat a bérlőnek a szerződés értelmében a tárgyhó 10-éig kell megfizetnie, a számlát a bérbeadónak a tárgyhó 5. napjáig kell kibocsátania. A bérlő anyagi nehézségekkel küzd, ezeket igyekszik a kötelezettségei átütemezésével áthidalni. A bérbeadó együttműködő, a 2022. július havi bérleti díj esedékességét közös megegyezéssel 2022. szeptember 10-re módosítják. A számlát ennek megfelelően állítja ki 2022. július 5-én.
A számla kibocsátására még az érintett időszak utolsó napját (2022. július 31-ét) megelőzően sor kerül. Eredetileg az esedékesség is megelőzte volna ezt a dátumot, ezért a teljesítés napja az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontja értelmében a számlakibocsátás napja, 2022. július 5. lett volna. A módosítás hatására az ellenérték már az időszak végét követően – de még 60 napon belül – esedékes, ezért teljesítési időpontként immár a fizetési határidő napját, 2022. szeptember 10-ét kell feltüntetni a számlán.
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy külföldi adóalany teljesít olyan időszakos elszámolású ügyletet magyar adóalany felé, amelynek a teljesítési helye a vonatkozó előírások értelmében belföldre esik. Az ügylet belföldi teljesítési helyére tekintettel a teljesítési időpont meghatározására a magyar előírások irányadóak, az Áfa tv. 58. §-ának szabályrendszerét kell alkalmazni. A számlán ennek megfelelő időpontot kell szerepeltetni, az ügyletet a teljesítés időszakában kell bevallani, és arról az összesítő nyilatkozatot is a teljesítés dátumát magában foglaló időszakban kell beadni.
A valóságban a számlázás nem mindig történik az Áfa tv. előírásainak megfelelően, mivel például egy francia- vagy németországi anyavállalat a magyar leány részére nyújtott menedzsment szolgáltatás kiszámlázásakor nem feltétlenül foglalkozik a teljesítés országának szabályrendszerével, főleg, ha a magyar áfát az Áfa tv. 140. §-a értelmében a leányvállalatnak kell megállapítania. Ilyenkor a számlabefogadónak fokozottan figyelnie kell arra, hogy ne csak a számlán feltüntetett információkból induljon ki, hanem a szerződés adatait is figyelembevéve határozza meg, melyik időszakban kell bevallania az ügyletet. Az anyavállalat felé célszerű írásban jelezni a hibát, így egy esetleges ellenőrzés során bizonyítható, hogy a leányvállalat kezdeményezte a jogszabálysértő bizonylatolás megszüntetését.
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
