Az áfamentes kivitel részletei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az exportcikk 90 napon túl, de 360 napon belül elhagyja az EK területét, igazolással áfamentes lehet  kivitel.


2014. január elsején lépett hatályba az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) termékexport (termék Közösség területén kívülre történő értékesítése) adómentességére vonatkozó 98. §-ának (5) bekezdése, mely biztosítja, hogy amennyiben a mentesség kizárólag a termék Közösség területén kívülre történő kiléptetésére előírt 90 napos határidő túllépése miatt nem alkalmazható, de a termék később, az új rendelkezés szerint 360 napon belül mégis elhagyja a Közösség területét, és ezt a kiléptető hatóság igazolja, akkor az adómentesség e termékértékesítésre utólag alkalmazható – olvasható a NAV közleményében.

Az Áfa törvény alapján a termékexport az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén adómentes:

  • az értékesített terméket a teljesítés napját követően 90 napon belül ki kell léptetni a Közösség területén kívülre, mely tényt a vámhatóság, illetve egyéb kiléptető hatóság igazol,
  • az értékesített terméket az értékesítés és a kiléptetés között a kipróbálástól és a próbagyártástól eltekintve nem lehet használni vagy hasznosítani,
  • amennyiben a terméket a beszerző fuvarozza, fuvaroztatja el, akkor ezzel összefüggésben nem lehet belföldön letelepedett adóalany.

Nem alkalmazható az adómentesség abban az esetben, ha a terméket a beszerző maga fuvarozza el és ez a termék hajó, turista repülőgép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz tartozéka, vagy ezek üzemeltetéséhez szükséges.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra

Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25.

  • Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont
  • Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont

Jelentkezzen most!

A mentesség elengedhetetlen feltétele, hogy a terméket a termékértékesítés teljesítésének napját követően 90 napon belül ki kell léptetni a Közösség területéről. Amennyiben az értékesített termék kiléptetésére az említett 90 napos határidőn belül nem kerül sor, az eredeti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettség keletkezik, melyet a termékre vonatkozó adómértékkel kell megállapítani. (Az adófizetési kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha az értékesítést adómentesen számlázták az eredeti teljesítési időpontban, a kiléptetés igazolt megtörténtét feltételező jogos várakozással.) Az Áfa törvény 98. §-ának új (5) bekezdése alapján ugyanakkor, amennyiben a termék későbbi, a teljesítést követő 360 napon belüli (igazolt) kiléptetésére mégis sor kerül, a fizetendő adó az ezen termékértékesítést terhelő fizetendő adóval megegyező összegben utólag csökkenthető, a megfelelő bizonylatolás mellett. A fizetendő adó csökkentésének feltétele egyrészt az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása, másrészt a 360 napon belüli kiszállítás megtörténtének kiléptető hatóság általi igazolása.

Az Áfa törvény 153/B § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóalany a fizetendő adó utólagos csökkenését leghamarabb abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amikor a kiléptető hatóság igazolása a Közösség területének elhagyásáról az adóalany saját rendelkezésére, az adó felszámítását módosító számla pedig a vevő személyes rendelkezésére áll.

További részleteket itt talál.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.