Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság március 31-ig adott lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés módosítsa a Munka törvénykönyve a szabadságok kiadására vonatkozó előírásait, a törvénymódosítási tervezet már elkészült – olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a munkáltató gazdasági érdekeire való hivatkozással el lehet tolni a szabadság kiadását a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés alapján december 31-ig. Az érvelés szerint nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná a pihenéshez való alkotmányos alapjog korlátozásának elkerülhetetlenségét. Ezért a szükségesség és az arányosság követelményének érvényesítését szorgalmazta a testület.
Az ennek alapján kidolgozott törvénymódosítási tervezet egyik javasolt eleme, hogy a következő évre való átvitel lehetősége ne a teljes szabadságra, csak az alapszabadság háromnegyedén túl fennmaradó egynegyed részére, illetve a pótszabadságra vonatkozzon. Az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló rendelkezik, ezen felül tehát az alapszabadság felét se lehessen átvinni. Azaz összesen a háromnegyed részét.
A törvénymódosítás másik eleme, a tárgyévet követő kiadásra alapot adó, kivételesen fontos gazdasági érdek pontos definiálása. A munkáltatónál jelentkezhetnek olyan körülmények, melyek lehetetlenné teszik a szabadság tárgyévben történő kiadását, ilyen például a kárelhárítás.
A javasolt törvénymódosítás szerint a kivételesen fontos gazdasági érdeket megalapozó körülménynek a várható munkamennyiség, a rendelkezésre álló létszám alapján tervezhető tényezőktől, a munkaszervezéstől függetlennek kell lennie. A szabadság kiadásának elhalasztása továbbá csak a jogszerűen igénybe vehető eszközök egyike. Például a munkáltató igénybe veheti a munkaidő beosztás, az új dolgozók felvétele, a munkaerő kölcsönzés lehetőségét is.
Forrás: Ma
Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség egy bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben 63 vádlottal szemben – közölte a vármegyei főügyészség kedden közleményben.
Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.
„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
