Az APEH arra törkeszik, hogy mindenkit megtaláljon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Igen nehezen kezdődött az év az APEH-nél. Ennek a fő oka az adóhatóság elnöke szerint az volt, hogy csak január 2-án jutottak be az illetékhivatalokba, amelyeket nem lehetett kapásból beilleszteni a rendszerbe – nyilatkozta Szikora János a Népszabadságnak.

A napilapban a nyögvenyelős évkezdésről ezt mondta: ˝Informatikai rendszereik megyénként eltérőek, ráadásul meglehetősen elavultak. A mai világban már alig alkalmazott programozási nyelveket használnak, így eleve nehéz konvertálni az adatokat. Az APEH az adóazonosító, illetve adószám alapján vezeti a nyilvántartást, ami az illetékhivatalokban nem volt kötelező. A folyamatban lévő mintegy egymillió illetékügyben újra azonosítani kellett az alanyokat az adószámok szerint. Egyelőre ezért párhuzamosan végezzük a munkát az illetékhivatalok és az APEH rendszereiben. Az új informatikai rendszer ősszel indulhat el.˝

A napilap azt is felvetette, hogy eddig még nem sokat lehetett hallani az új, központosított ellenőrzéseket végző szakterületről, így ennek indulása sem lehetett könnyű kezdet. Ezzel kapcsolatban Szikora kifejtette: ˝Ez félig igaz. Elég nehéz volt itt feltölteni a helyeket, mivel nem vihettük el az összes kiemelkedő revizort a közép-magyarországi igazgatóságtól. Egy idő után kívülről is kerestünk munkatársakat: pályakezdőket vettünk fel, de jöttek a céges világból, más állami szervezettől is, például a Nemzeti Nyomozóirodától. Ráadásul sokan elmentek nyugdíjba, és őket is pótolni kellett. Ez a fővárosban okozott gondot. Úgy látszik, itt nem elég vonzóak az APEH-jövedelmek, illetve azokhoz képest túl hálátlannak tűnik a feladat. Pedig a közigazgatásban szokásos kereseteknél a jutalomkeret miatt évente átlagosan 3,5-4 havi fizetéssel többet tudunk adni.˝

Arra a kérdésre, hogy eddig hány központosított ellenőrzés kezdődött, az elnök közölte, hogy itt ügycsoportokról van szó, ezekhez több vizsgálat is tartozik, mert egy-egy ügyben több cég több vonatkozásban is érintett lehet. Most 13 ügycsoport van előkészítés alatt, húsznál pedig elkezdődtek az ellenőrzések. Mindez 251 vizsgálatot jelent, van olyan ügycsoport, ahol húsz vizsgálatot kell elvégezni. Eddig ilyen nem volt. ˝Óriási dolog, hogy egyszerre tudunk az egy ügyhöz tartozó vizsgálatokkal foglalkozni˝ – mondta Szikora János.

A Népszabadság arra is kíváncsi volt, hogy változott-e annak a valószínűsége, hogy egy kis- vagy mikrovállalkozást, egy egyéni vállalkozót megtalál az APEH. ˝Törekszünk rá. Korábban az egyéni vállalkozókkal és a magánszemélyekkel egy osztályon belül foglalkoztak a megyei igazgatóságok, így a magánszemélyek személyi jövedelemadójának ellenőrzése a munkaidő java részét lekötötte. A két adózói kört külön kell választani, most már az egyéni vállalkozókat is nagyobb számban ellenőrizzük. A kisvállalkozásokra az ellenőrzési kapacitás ötöde jutott az első négy hónapban, és innen származik az összes megállapított adókülönbözet 11 százaléka. Azt pedig egy egész év tapasztalata alapján lehet majd megmondani, hogy érdemes-e nagyobb kapacitást fordítani erre a körre.˝ – mondta az APEH elnöke.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]