Limitált gyártású cipők kereskedőit ellenőrizte a NAV
Limitált gyártású cipők kereskedőit ellenőrizték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik ennek során több millió forint értékben adószám nélküli értékesítéseket fedtek fel.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Senki nem tudja, mennyivel kellene növelni a minimálbért, illetve a bérminimum összegét ahhoz, hogy jövőre ne a legkisebb jövedelműek húzzák megint a rövidebbet – írja a Népszava pénteken.
Jelenleg nagyjából 63 ezer forint a 73 ezer 500 forintos minimálbér nettója, ugyanakkora létminimum 73 ezer forint – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Hozzátette: az MSZOSZ számára elfogadhatatlan, hogy a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetésével tovább csökkenjen a különbség a minimálbér és a létminimum között.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) sem szeretné, hogy a 16 százalékos, egykulcsos szja bevezetésével az alacsony jövedelműek rosszul járjanak – közölte Dávid Ferenc főtitkár. A VOSZ nem akarja, hogy a 63 ezer forintos nettó minimálbér veszítsen az értékéből. Ugyanakkor a főtitkár rögzítette azt is, hogy elfogadhatatlan lenne a vállalkozók számára egy átgondolatlan, megalapozatlan, nagymértékű minimálbér-emelés megfelelő adó és járulékcsökkentés nélkül.
A VOSZ véleménye szerint egy túlzott, fedezet nélküli minimálbér-emelés növelné a munkanélküliséget, ugyanis az alacsony jövedelmezőségű ágazatokat – kereskedelem, mezőgazdaság – egy ilyen lépés térdre kényszerítheti. Egy „”rosszul szabott”” bérrendszer másik roppant veszélyes hatása a feketemunka és a színlelet szerződések elburjánzása lenne – magyarázta Dávid Ferenc.
Forrás: Privátbankár.hu
Limitált gyártású cipők kereskedőit ellenőrizték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik ennek során több millió forint értékben adószám nélküli értékesítéseket fedtek fel.
Rövid életű, egyben hamis csillagként ragyogott a médiaiparban az a bűnszervezet, amely megközelítőleg kétmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot készpénzben, ingatlanban, illetve drága gépkocsikban halmozták fel. A pénzügyi nyomozók nagyszabású akciója során 52 helyszínen csaptak le egyszerre a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a MERKUR bevetési egység.
Marokkóban az áfát 1986 áprilisában vezették be; az adó négykulcsos, az általános kulcs 20 százalékos. Ismertetjük a részleteket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!