Az új adó neve: efeho


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól új adónembe, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) vonnak össze három kis adót, a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot.

Az adótörvényeket módosító javaslatot, amely az efeho bevezetéséről is rendelkezik, múlt pénteken nyújtotta be a pénzügyminiszter a parlamentnek. Az új adónem bevezetését az adórendszer átláthatóbbá tételével, egyszerűsítésével, az adminisztrációs terhek csökkentésével indokolja a javaslat, amely szerint az adóterhelés az adók összevonása miatt nemzetgazdasági szinten nem növekszik.

Az efeho alapja a korrigált nettó árbevétel (az iparűzési adóalap) lesz. Az efeho mértéke az egyes vállalkozásoknál a foglalkoztatottak létszámától függ: 19 fős alkalmazotti körig az adóalap 0,3 százaléka, 20-50 fő között az adóalap 0,35 százaléka, 50 fő felett pedig az adóalap 0,6 százaléka.

Az efeho-alapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 százaléka -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, mentes az efeho alól.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozók az efeho alapját az eva adóalapjának 50 százalékában is megállapíthatják. A legfeljebb 50 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások efeho-kötelezettsége innovációs részt nem tartalmaz, a 20 fő alatti cégeké pedig rehabilitációs részt sem.

Az efeho kötelezettség a 20 személynél kevesebbet foglalkoztatók esetében 100 százalékban, a 20-50 főt foglalkoztatóknál 86 százalékban, a több mint 50 főt foglalkoztatóknál pedig 50 százalékban teljesíthető azzal, ha a törvényben megfogalmazott feltételeknek megfelelő képzést szerveznek, finanszíroznak.

A több mint 50 főt foglalkoztató vállalkozó esetében az innovációs efeho-részből (az efeho-kötelezettség 42 százaléka) levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége és a meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.

Az efeho képzési, valamint innovációs részt meghaladó része (20-50 fős cégeknél az efeho 14 százaléka, 50 fő feletti cégeknél az efeho 8 százaléka) képezi a rehabilitációs részt, ami a Munkaerőpiaci Alapot illeti. Az adóhatóság az alapot megillető részen felüli összeget közvetlenül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak utalja át.

Amennyiben egy cég a képzési részt kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti és költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, visszaigényelheti a különbséget, amit az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Az efeho nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését az állami adóhatóság végzi. Az éves efeho összegét az adóévet követő május 31-éig kell bevallani, megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni a javaslat szerint.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]