Befizetni vagy elkölteni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár az adótörvények változásai csak február 1-én lépnek hatályba, a számviteli törvény új, a házipénztár maximális havi átlagos záróállományára vonatkozó előírását 2009.január 1-től kell alkalmazni.

A pénzkezelési szabályzatban az eddigi szabályozásnak megfelelően a napi készpénz záró állomány maximális mértékét kell szabályozni. Január 1-től viszont figyelemmel kell lenni arra az előírásra is hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2 százalékát, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.

Tehát akinek az éves összes bevétele 41,67 millió forint alatt van arra az 500 ezer forintos korlát vonatkozik.

Ahol magas a házipénztár-állomány ott ideig-óráig még lehet az elszámolási előlegekkel, kölcsönnyújtásokkal szépíteni a helyzetet, de ezek egyike sem tartós és gazdaságos megoldás. (Havi elszámolások, kamatfizetések, esetleg kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adófizetés, stb.)

Nem marad más mint a házipénztárban lévő pénzt be kell fizetni a bankszámlára, vagy el kell költeni. (jövedelemkivét, osztalék, osztalékelőleg, fejlesztések, egyéb kiadások).

Forrás: hvg


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.