Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.
Kedd éjszaka terjesztette a kormány az Országgyűlés elé „A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, összesen 102 oldalas jogszabály tervezetet, amely a globális minimumadó – hosszú diplomáciai küzdelmeket követő – hazai bevezetését jelenti.
„A törvényjavaslat az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához szükséges szabályokat tartalmazza” olvasható az általános indokolásban.
A törvénytervezet alapján a kiegészítő adókötelezettség a 750 000 000 euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportokra vonatkozik. A javaslat felsorolja a kiegészítő adókat, ezek az elismert belföldi kiegészítő adó, a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó (IIR adó) és az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR adó). A tervezet hosszan ismerteti az adókötelezettség kiszámításának – meglehetősen bonyolult – részletszabályait.
A törvényjavaslat szerint a kiegészítő adóbevallást és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, illetve forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni, és a fizetési kötelzettséget is ezekben a devizákban kell teljesíteni – az adózó választása alapján.
A törvényjavaslat számos rendelkezését már a 2023-as üzleti évre is lehet alkalmazni.
A szabályok finomításában Magyarország a régió legaktívabb országaként vett részt, amelynek eredményeként sikerült elérnünk, hogy a Magyarországon keletkezett jövedelem csak Magyarországon adózzon, a beruházások kedvezményben részesülhessenek, és a hazánkban megfizetett adók széles körét figyelembe vegye a szabályozás – írta a törvényjavaslatról közleményében a Pénzügyminisztérium.
