Bölcs Salamon gazdálkodási tanácsai – 2.3. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bibliai Salamon gazdag volt és bölcs! A két tulajdonság összefügg, erről Salamon több tanácsa, példabeszéde is tanúbizonyságot ad. Útmutatásai kiterjedtek a tervezésre, a gazdagság megszerzésére, a vagyonnal kapcsolatos hibás elképzelésekre, illetve arra is, hogy mit kezdjünk a megszerzett vagyonunkkal.

Jó dolog, ha a bölcsesség vagyonnal párosul, és nyereség azoknak, akik látják a napot.

(Préd 7,11)

Korábbi írásunkban már szóltunk Salamon mesés gazdagságáról.

A bibliai Salamon király Kr.e. 1000 körül született, apja Dávid király volt. Dávid halálát követően Kr.e. 971 (körül) lett a zsidók királya, és majd negyven éven át uralkodott, egészen 932 (körül) bekövetkezett haláláig.

Nevéhez kötődik – bölcsességén és gazdagságán kívül – az első templom felépítése Jeruzsálemben, kapcsolata Sába királynőjével. Életéről Sámuel második könyve és A királyok első könyve, illetve A krónikák második könyve számol be.

Építkezéseihez sok pénzre és munkaerőre volt szüksége, ezeket az államszervezet erős központosításával, súlyos adók kivetésével igyekezett biztosítani. A Vörös-tengeren hajóflottát hozott létre és kikötőt építtetett, ezzel fellendítette a kereskedelmi hajózást is.

Az Ótestamentumon belül neki tulajdonítják A példabeszédek könyvének, A Prédikátor könyvének, az Énekek énekének és néhány zsoltárnak a szerzőségét. Az nem elképzelhetetlen, hogy volt köze ezek keletkezéséhez, de az ősi szövegek sok változtatáson estek át a Kr. előtti első évezredben. Az átírások, kiegészítések/törlések, értelmező szövegek beiktatását követően ezeknek a műveknek a ma ismert szövegei a Kr.e. IV-III. századokban alakultak ki, egyes részei a Kr.e. I. században.

Az alábbiakban a Példabeszédek könyvéből és a Prédikátor könyvéből idézett tanácsokat mutatunk be, a felvezetőben írt tematizálás szerint. Természetesen ezek a tanácsok ma már sokszor tűnhetnek olyanoknak, amelyeket minden értelmes ember magától is tud, egyes esetekben megmosolyogtatóak, vagy akár hibásaknak is tekinthetjük ezeket (pl. a kölcsönre vonatkozó intelmeket), de hiba lenne ezeket így megítélni. A tanácsok alapvetően a 2,5-3 ezer évvel ezelőtti társadalmi-gazdasági viszonyok alapján értelmezhetőek. Nem csak a zsidó vallási iratok tartalmaztak ilyen jellegű intéseket, hanem a kor más vallásai is ellátták híveiket ilyen tanácsokkal (például a sumérek vagy az egyiptomiak).

Salamon ábrázolása a Német-római Birodalom birodalmi koronáján

Salamon általános tanácsai a vagyonszerzéssel kapcsolatban

Vagyont szerezni általában nem magától értetődő dolog. Lehet persze reménykedni a lottó öttalálatosban, előkerülő amerikai nagybácsiban, gazdag örökségben, de ezek olyan ritka kivételek, amelyek legfeljebb a szabályokat erősítik.

Lássuk Salamon általános tanácsait!

A bölcsesség nem pénzkérdés. A pénzt vehetjük átvitt értelemben is: nem külső lehetőség kérdése, belső érzékenység kell hozzá, készség az elsajátítására.

Az általános szabályok felhívják a figyelmet az okos gazdálkodásra, a tartalékolás fontosságára, a becsületes, egyenes útra, valamint a szorgalomra és a mértékletességre. Ezzel szemben a butaság, a lustaság, a pazarlás, a mértéktelen élvhajhászás a gazdagság elvesztéséhez vezet.

Nem a szorgalmat, nem is a gazdagságot ítéli el, hanem azt a fölfogást, amely egyetlen célnak tekinti a gazdagságot.

Salamon ítélete (Peter Paul Rubens festménye, 1617)

A gazdálkodás tervezése

A pénz megszerzése általában hosszas, kitartó munkával érhető el, amelynek alapja a tervezés.

A tervezéshez kapcsolódóan a következő öt jótanáccsal lát el bennünket Salamon:

A példabeszédek kiemelik a tanulás és az idővel való gazdálkodás fontosságát. A beszerzéseket, vásárlásokat meg kell tervezni, de a meglévő vagyont (tárgyak, pénz, ház stb.) is folyamatosan karban kell tartani. Ez a gondoskodás nélkülözhetetlen.

Fontos, hogy az embernek legyen hivatása, kenyérkereső foglalkozása, a családalapítás, először és a személyes igények kielégítése ezt követően válhat fontossá.

Három dologra intenek a Példabeszédek 17,23-27 versei: a szorgalomra, a körültekintő munkavégzésre, az okos gazdálkodásra.

Az utolsó példabeszéd arra utal, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket (pénz, vagyon stb.) nem szabad végletesen kihasználni, a szerénység és mértékletesség több eredményt hozhat, mint a kivagyiság.

Salamon a trónján (Andreas Brugger freskója, 1777)

A vagyonszerzés

A vagyon megszerzésének és megtartásának sokféle módja, eszköze lehet. Vannak viszont olyan általános követelmények, amelyek megtartása eredményes lehet ezen a területen. Salamon következő bölcsességei ezekre mutatnak rá:

Miről is szólnak ezek a példabeszédek?

1. pillér: A mohóság nem vezet eredményre, fontosabb egy jól megalapozott terv. A szorgalmasok tervei helyesek: fokról fokra igyekvő becsületes munkával akarnak eredményt elérni. Aki gyorsan akar meggazdagodni – érdemtelenül – szembe kerül az erkölcsi rend őrével és megbűnhődik.
2. pillér: Lehetőleg több módszert, jövedelemforrást kell biztosítani, mai szavakkal a diverzifikálás csökkenti a kockázatokat. Mivel nem tudhatja az ember, hogy mikor találja el a kellő időt, és melyik cselekedete jár megfelelő eredménnyel, azért restség nélkül, el nem csüggedve és fölösleges aggályoskodás nélkül kell végeznie munkáját.
3. pillér: A harmadik példabeszéd ismét a szorgalomra hívja fel a figyelmet a lustaság helyett.
4. pillér: Tenni, dolgozni kell az eredményért! A fáradozás meghozza a vagyongyarapodást is.
5. pillér: Mint arról szó volt, a mohóság nem vezet eredményre, de a siker akarása fontos tényező. Kell a cél!
6. pillér: Azokat a tulajdonságokat kell kihasználni, amiben jó és kreatív vagy, amiben gyengébbek a képességeid, felejtsd el! Lehet becsületesen dolgozni és lehet az erős tevékenység látszatát keltve nem csinálni semmit, illetőleg nem csinálni semmi hasznosat, a tevékenység célját elhibázni.
7. pillér: Az utolsó idézet ismét a többféle módszer alkalmazására hívja fel a figyelmet. Érdemes merészen kereskedni, hajókat küldeni a tengerre áruval, mert kockázatos dolog ugyan a vízre bízni a kenyeret, de nyereséggel lehet azt visszakapni. Mindenesetre jó, ha óvatosan teszi ezt az ember, 7–8 hajóra és nem egyre kell rábízni mindent, mert minden hajót nem ér baj és biztosan nyereséget hoz a kockázat. A jó cselekedetre szóló buzdítás is benn van e sorokban. Amit másnak adsz, az ugyan olyasminek látszik, mintha a megbízhatatlan vízre bíznád rá a kenyeredet. Mégis adj, bőségesen adj, adj hétnek-nyolcnak is (soknak), mert nem tudod, mi vár rád. Visszakaphatod, amit merészen odaadtál.

Salamon király (ólomüveg ablak, Tiffany Stúdió, Chicago), a gránátalma a gazdagság szimbóluma

A vagyonszerzés romboló mítoszai

A pénz, a jövedelem, a vagyon megszerzésével kapcsolatban számos téveszmét ismerünk. ezek közül ötre hívja fel a figyelmet a bölcs:

Miről szólnak tehát a mítoszok?

1. mítosz: Ha van pénz, vagyon, akkor itt az ideje az elköltésének. A céltalan pénzszórás a vagyon elvesztéséhez vezet. Van, aki a látszatra ad, van, aki a valóságos jólétre. Az állandó mulatozás keresése törvényszerűen elszegényedéshez vezet. A nyomor viszont, vagy bármely kielégítetlenség a mámorban keres enyhülést és így tovább fokozza romlását és ebből a körből nem tud kitörni. A bölcs tudja, hogy a szorgalom és takarékosság tesz gazdaggá, ezért gyarapszik, a bolond kezéből kifolyik a pénz.
2. mítosz: Azt gondolni, hogy egy meghatározott jövedelemszint, vagyon boldoggá teszi az embert, nagy tévedés! Nincs olyan, hogy elég, a nagyobb vagyonnak szaporodnak a haszonlesői is.
3. mítosz: Az igények teljes kielégítése céltalansághoz vezet. Jobb, ha mindig fel tudunk lépni új célokkal, követelményekkel, az ezek érdekében kifejtett munka képes az embert elégedettebbé, boldogabbá tenni.
4. mítosz: Hibás az az elképzelés, hogy gazdag ajándékokkal, a jólét biztosításával boldogságot lehet vásárolni. Ne áldozzuk fel magunkat a munkának! A családi boldogságot, a baráti kapcsolatokat kockáztatjuk, ha azokat elhanyagolva, csak pénzért vásárolható dolgokkal akarjuk helyettesíteni a kapcsolatainkat. A nyugtalanság minden örömet megkeserít, akkor viszont hiába a gazdagság. A szeretet a legnagyobb örömszerző, a gyűlölet kegyetlenül rossz érzés.
5. mítosz: Másokért kezességet vállalni nagyon óvatosan kell. Ha az adós nem becsületes, vagy szerencsétlenség miatt fizetésképtelen, a kezes megy tönkre. Ezért óv tőle. A könnyelműen kimondott szóba – ígéretbe – mint valami hálóba gabalyodik bele az ember. Ki van szolgáltatva a hitelezőnek és annak, hogy vajon becsületes-é az, akiért kezességet vállalt. Érdemes hitelből vásárolni, kezességet vállalni? A kölcsönökből megszerzett vagyongyarapodás könnyen elvész. Természetesen a hitelezés a modern gazdaság egyik alapja, de annak mértéktelen és meggondolatlan alkalmazása válságot, elszegényedést eredményez. Sajnos erre nagyon jó példát szolgáltattak az elmúlt két évtized devizahiteles ügyletei is, de a 2008-2010-es világválság is hitelezési problémákból eredt.

Salamon király udvara (Ingobertus, kb. 880)

Mire költsük a vagyonunkat?

A jövedelem, a vagyon megszerzése nem lehet cél, hanem csak eszköz más célok megvalósítására. Melyek lehetnek ezek a célok? Salamon három olyan célt is kijelöl, amelyek az egyén és a társadalom szempontjából is hasznosak lehetnek.

1. Segítsünk másoknak!

A boldogság vagy boldogtalanság egyik forrása, hogy mire tartjuk a vagyont. A karitativitás, az önzetlen támogatás is fontos lehet, de a vagyon nem csak a közvetlen átadásával hasznosulhat mások javára, hanem számos egyéb módszerrel is. Egy szociális, egészségügyi vagy kulturális befektetés is kiválóan szolgálhatja a társadalmi célokat.

2. Hagyjon valamit a gyerekeinek!

Nemigen szorul magyarázatra, hogy az utódok megsegítése, akár az örökségből is, hasznos cél.

Részben a bölcsesség is türelem kérdése. Türelem is kell hozzá, hogy az ember ne elsietve, azaz balgatagul fogjon a cselekvéshez. A kevélység, bosszankodás, harag gyorsan, a pillanatnyi benyomás alapján dönt, a bölcsesség türelemből és megfontolásból fakadó cselekvése éppen azért biztonságosabb. Védelmet és nyugalmat jelent, mint az árnyék. A vagyon, pénz védelmet jelenthet, bizonyos vonatkozásban nyugodtabbá és biztonságosabbá teheti az életet. Erre a bölcsesség is képes, sőt többre is. A türelmes, bölcsességben fogant életstílus életet jelent, megóv az olyan veszedelmes és végzetes lépésektől, amelyeket a maga kárára megtesz a türelmetlen bolond.

3. Tanítsd meg másoknak a tanultakat!

Általában az embert (nemcsak a tanítványt) mondja boldognak, ha a bölcsességet elérte. Nincs korhoz, állapothoz kötve. Arannyal-ezüsttel mindaz megszerezhető, amit az anyagi világ nyújthat, a bölcsesség ennél magasabbrendű világba emel. Ezért lehet vele értékesebb dolgokat megszerezni, mint a vagyonnal.

Az egyik leghasznosabb dolog, amit az ember tehet, a tanítás, feltéve, hogy ehhez van elegendő tudása, ismerete. A tudásátadás az, ami az emberi fejlődést megalapozta az előző évezredekben. Ha a vagyont erre fordítjuk, akkor az a legbölcsebb befektetés, felhasználás.

Salamon király élete egy 17. századi faragott bútoron

&&&&&

A leírtak nem jelentik azt, hogy a szerző teljes mértékben egyetértene bölcs Salamon példabeszédeivel, tanácsaival. Célom alapvetően ezek bemutatása, mai nyelvre való ’lefordítása’ volt.

Irodalom:

Az eddigiektől eltérően irodalomjegyzéket nem adunk meg, mivel a cikkben leírtak nagyon sok helyen megtalálhatóak, sokszor közismertek. A cikk legfeljebb abban ad többletet, hogy sajátos szempontok szerint szerkeszti ezeket egybe. Legfőbb forrás természetesen maga a Biblia (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1976, Budapest). A szövegben néhány esetben hivatkozunk az Adó Online lapjain megjelent korábbi írásainkra.

A cikk megírásához felhasználtuk A Szentírás magyarázata: jubileumi kommentár (Kálvin Kiadó, Budapest, 1995) c. kiadványt.