Bővülhet a gyermekápolási táppénz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermek kórházi ápolása idejére az ott tartózkodó szülő gyermekápolási táppénzre lenne jogosult – áll többek között az erőforrás minisztérium friss salátatörvény-tervezetében.


A törvénytervezetet a kormányzati portálon tették közzé; a minisztérium április 24-ig várja a javaslathoz fűzött észrevételeket.

Az implantátumregiszter létrehozását a jogszabálytervezetben a tárca azzal indokolta, hogy egy kötelező központi adatbázis megalkotásával, az adatok feltöltésével naprakész információhoz lehetne jutni az érintett betegek számáról és a beültetést végző egészségügyi szolgáltatókról, magáról az implantátumról, illetve nyomon követhető lenne az implantátum felhasználása akkor is, ha nem ugyanazon egészségügyi szolgáltató végzi a beültetést vagy az esetleges cserét, illetve eltávolítását. A betegekre vonatkozóan az adatbázis személyes adatot nem tartalmazna, hanem egy visszafejtésre alkalmatlan kapcsolati kód teremti meg a nyomon követhetőséget.

A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet a szükséggyógyintézetek céljára kijelölt ingatlan kiürítésének tervezésről, illetve annak átadásáról rendelkezik, azonban az ennek előfeltételét képező előzetes kijelölésről hiányzik a törvényi rendelkezés. Ezt pótolná most a tárca.

A salátatörvényben továbbá lehetőséget teremtenének arra, hogy a gyermek kórházi ápolása idejére a szülőnek – ott tartózkodása esetén – gyermekápolási táppénzt lehessen folyósítani.

Változtatna az államtitkárság azon is, hogy egyedi méltányossági alapon azok a gyógyászati segédeszközök is rendelhetőek lennének a jövőben, amelyeket már
töröltek a támogatotti listáról.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]