Brexit: Jövedéki változások a kilépés kapcsán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2021. január 1-től Nagy-Britanniából immár import-export realizálódik az áruk mozgása kapcsán, tehát vámeljárás alá kell vonni a termékeket és ez vonatkozik a jövedéki törvény hatálya alá tartozó árukra is. EORI számot is kell igényelniük a gazdálkodóknak.

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-i kilépést követő közel egyéves átmeneti időszak a végéhez közeledik. Az átmeneti időszak alatt a kilépés hatásai egyáltalán nem voltak érezhetők sem a közúti fuvarozásban, sem vám, sem egyéb adónemek tekintetében. Ez az átmeneti helyzet azonban 2021. január 1-jétől megváltozik. A kilépés hatásai, miszerint az Egyesült Királyság harmadik országgá válik érezhetővé válnak a kereskedelem minden területén.

A Brexit miatt az eddig szabadon áramló árukat vámeljárás alá kell vonni

2021. január 1-jétől a jövedéki törvény hatálya alá tartozó áruk sem áramolhatnak szabadon, azok Nagy-Britanniából történő behozatala importnak, oda történő kivitelük pedig exportnak fog minősülni, tehát azokat a megfelelő vámeljárás alá szükséges vonni.

A tagországok között a jövedéki termékek adófelfüggesztés mellett történő szállítására használt Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer, azaz az EMCS rendszer csak a közösség országai közötti szállításra használható. Így az Egysült Királyság kilépésével az oda irányuló, illetve onnan érkező jövedéki szállítmányok tekintetében nem lesz alkalmazható.

Az EMCS rendszer a jövedéki termékek behozatala, azaz importja során, az áruk vámjogi szabadforgalomba bocsátását követően lesz majd csak alkalmazható a korábbi szabályoknak megfelelően a beléptető tagországból a célországba történő szállításra.

Kivitel során szintén az indító tagországtól a kiléptető tagállamig alkalmazható majd az EMCS, ezt követően pedig a jövedéki termékeket export vámeljárás alá kell vonni az ahhoz szükséges kiviteli vámárunyilatkozat kitöltésével, valamint export rendeltetésű elektronikus termékkísérő okmány (e-TKO) kiállításával.

A fentiek alapján, adózott jövedéki termék kiszállítása esetén az azok után érvényesíthető adó-visszaigénylésre az export vámkezelési dokumentumok alapján lesz majd lehetőség.

Vámkezelési teendők – EORI szám igénylés, jövedéki engedély

A vámkezelések elvégzéséhez a gazdálkodóknak fel kell készülniük az adminisztrációs kötelezettségekre és terhekre.

Ezek közül elsőként Vámazonosító számot, azaz EORI számot szükséges igényelniük. Az EORI szám ezt követően egyedileg azonosítja majd a gazdálkodót a vámhatóságok előtt. Az EORI szám igénylése nem bonyolult, az ANYK nyomtatvány segítségével Cégkapun keresztül igényelhető, azonban a pár napos átfutás miatt érdemes már előre megigényelni.

Figyelemmel arra, hogy a jövőben a jövedéki termékek Egyesült Királysággal folyatott kereskedelmi tevékenysége esetén export- és importtevékenységről beszélünk, így az erre vonatkozó megfelelő jövedéki engedély lesz szükséges.

Fontos, hogy az átmeneti időszak leteltével a Nagy-Britanniában letelepedett gazdálkodók engedélyei érvényüket vesztik a Jövedéki Adatcsere Rendszerben (SEED).

2021. január 1-től nem küldhető, illetve nem érkezik új e-TKO, valamint az Egyszerűsített kísérőokmány (EKO) sem alkalmazható az Egyesült Királyságba és az Egyesült Királyságból történő szállítás esetén.

Az átmeneti időszak lejártakor (2021. január 1-jén) az EU és az Egyesült Királyság között már elindított, de még folyamatban lévő szállítmányokat EU-n belüli, határokon átnyúló árumozgásnak kell tekinteni. Ezeket a szállítmányokat késedelem nélkül, de legkésőbb 2021. május 31-ig le kell zárni.

Észak-Írországra vonatkozó szabályok

A kilépési jegyzőkönyv és megállapodás értelmében a jövedéki szabályok szempontjából Észak-Írországot 2021. január 1-jét követően is úgy kell kezelni, mintha Közösségi tagállam lenne. A fentiek értelmében az EU és Észak-Írország közötti jövedéki árumozgásokat úgy kell kezelni, mintha azok a tagállamok közötti történne.

A EU és Észak-Írország közötti szállításokra továbbra is alkalmazható lesz az EMCS rendszer, valamint az Észak-Ír gazdálkodók továbbra is megtalálhatók lesznek a SEED-rendszerben.

Tekintve, hogy már csak pár nap van az átmeneti időszak végéig, így a fentiek áttekintésével fontos átgondolnunk jövőbeni jövedéki kereskedelmi tevékenységünket, és megtenni az első lépéseket a 2021. január 1-vel bekövetkező változások gördülékeny kezelése érdekében.

A bejegyzés szerzője Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj-tanácsadás, üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.