Csak elvi szinten egyszerűsödött a bevallás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az e-bevallás elterjedése ellenére sok a hiba. A bevallásokkal kapcsolatos leggyakoribb hiba – elfelejtik aláírni a kinyomtatott vagy kitöltött bevallási nyomtatványt – valószínűleg addig nem szűnik meg, amíg papíralapú ügyintézés lesz a világon. Emellett egy sor más hiányosság és probléma forrása maga a bevallási rendszer, a május eleji adatok szerint a benyújtott bevallások mintegy harmada tartalmazott valamilyen hibát.

A jövedelemadó-bevallás szabályai érdemben nem változtak az elmúlt években – ez paradox módon összességében egyáltalán nem gyakorolt kedvező hatást a hibák előfordulására. Egyrészt mert nem lett egyszerűbb a bevallás rendszere, másrészt a nyomtatványok évről évre más struktúrában jelennek meg. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években a személyijövedelemadó-bevallás nyomtatványa mind többféle befizetnivalót fogadott magába. Így például a cégautóadó külön lapot kapott, megjelent az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás és a magánszemélyek szolidaritási adója is. Utóbbit egyébként szinte hiba nélkül tudják le a magánszemélyek, a különadóval kapcsolatban nem tapasztalható adminisztrációs probléma, pedig az idén először kell ezt bevallani. Igény természetesen mind az adózói, mind az adóbehajtói oldalon van arra, hogy a rendszer egyszerűbb, követhetőbb, felhasználóbarátabb és nem utolsósorban olcsóbb legyen. Az adóhatóság ígérete szerint például az idén már emberibb megfogalmazásban tájékoztatják az adózókat a hibákról: nem csupán annyit közölnek, hogy a bevallás hibás, hanem valami támpontot is fűznek az értesítéshez, például hogy egy adott pótlapot ki kellett volna tölteni. Adatlapokat, bejelentési nyomtatványokat is összevontak, emellett a jövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatója is rövidebb lett.

A tapasztalatok szerint az aktív help névre keresztelt kitöltési útmutatót nagyon kevesen használják – ezzel a programmal nem a teljes kitöltési útmutató jelenik meg, hanem csak az adott bevallási sorra vonatkozó információ. Ennek az az oka, hogy nagyon bonyolult a letöltése: aki nem mozog otthonosan az informatikában, sok esetben el sem meri indítani a rendszert – mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, akit az adóhatóság a Bevallás-korszerűsítő fórum vezetőjének is felkért. Az ilyen, nem felhasználóbarát rendszereken érhető tetten, hogy sokszor nem az adóhatóságot, hanem az informatikusokat nehéz meggyőzni az egyszerűsítés szükségességéről – tette hozzá a szakértő.

Fontos azonban leszögezni: nem a bevallási nyomtatvány okozza a legnagyobb problémát. Azon túlmenően, hogy egyszerűbb adórendszerre van szükség, a fő gond az adattartalom, amelyet bekér az adóhatóság – állítja Zara László. Felül kellene vizsgálni, hogy a bekért adatok milyen felhasználási célt szolgálnak, ami pedig kiesik ezen a rostán, arról ne kelljen adatot szolgáltatni.

Ehhez azonban nemcsak az adóhatóság kevés, hanem talán a Pénzügyminisztérium is. Kormányzati döntésre volna szükség; 2004-ben ugyan már született egy határozat, amely a párhuzamos és felesleges adatkérést rendszerezte volna, ám az ügy elhalt. Valószínű, hogy ősszel – ha már adóreformra nem lesz forrás – egy adminisztrációt csökkentő programot hirdet meg a kormány, ennek sikere azonban kétséges. Amellett, hogy átfogó, szisztematikus munka után kellene meghatározni, adott szervezet kitől milyen adatot kérhet, komoly érdeket is sértene egy ésszerűsítés. Hiszen adott esetben a statisztikai hivatalon (vagy az adóhatóságon) belül meg kellene szüntetni egy évek óta működő csoportot, mert párhuzamosan egy másik intézmény is végez adatgyűjtést – vetik fel szakértők.

Brutális az adó­adminisztráció

Magyarországon a GDP hat százalékát teszi ki az adóadminisztrációra fordított, évi 1600 milliárd forintnyi költség. Az uniós átlag a magyarországinál arányosan jóval alacsonyabb, 3,5 százalék. Az unió szerint azonban ez utóbbi is túlságosan sok, ezért 2012-re a tagálla­moknak 25 százalékkal csökkenteniük kell az adminisztrációs költségeket. Ha Magyarország csak a jelenlegi uniós átlagra mérsékelné az adminisztrációs kiadásokat, az 700 milliárd forint megtakarítást jelentene az adófizetőknek, praktikusan a vállalkozásoknak. Az egyszerűsítés persze az első évben sokba kerülne, de két-három év alatt megtérülne – mondta Zara László.

Forrás: Napi Online

---