Deloitte: drámai hatással lesz az állami szolgáltatásokra és az adórendszerre a lakosság elöregedése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakosság elöregedése globális szinten az állami szolgáltatások finanszírozásának átgondolására kényszeríti a kormányzatokat – derül ki a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég tanulmányából. A dokumentum szerint egyebek mellett elkerülhetetlen az adórendszerek modernizációja és a nyugdíjkorhatár emelése. A demográfiai változás legnagyobb vesztesei Japán, Németország és az Európai Unió többi régi tagállama lehet.

2011-re a ˝Baby Boom˝ generáció első hulláma eléri a nyugdíjkorhatárt, ami globális szinten új időszámítás kezdetét jelenti a kormányzatok számára. A lakosság és a munkaerő elöregedésével a kormányzatoknak meg kell vizsgálniuk, milyen hatással lesz az idősek számának emelkedése az állami szolgáltatások szerkezetére és összetételére, hogyan fogják ezeket a szolgáltatásokat finanszírozni, és milyen csatornákon jutnak el a szolgáltatások a lakossághoz – közölte Oszkó Péter, a Deloitte nemrég kinevezett elnök-vezérigazgatója.

A lakosság elöregedésének társadalombiztosítási vagy egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatásáról már sokan és sokszor vitatkoztak. A tanulmány szerint azonban kevesebben számolnak azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy a lakosság elöregedése az állami programok és szolgáltatások ennél sokkal szélesebb skálájára is kihat. Az idős lakosság számának emelkedése ugyanis átalakítja az állami szolgáltatások összetételét. Az idősekkel foglalkozó programok iránt növekedni fog az igény, ezzel egy időben csökken az iskoláskorú gyermekek száma, ezért néhány országban kisebb lesz az érdeklődés az oktatási, ifjúsági, és gyermekjóléti szolgáltatások iránt – derül ki a tanulmányból.

Ahogy nő az idősebb lakosság száma, egyre kevesebb munkavállaló fizet adót. Mivel a fizetések és a bérjárulékok csak egy bizonyos szintig emelkedhetnek, más megoldásokat kell találni az állami szolgáltatások finanszírozására. Az államoknak modernizálniuk kell az adórendszerüket annak érdekében, hogy csökkentsék a személyi jövedelemadótól való függőségüket. A személyi jövedelemadóból és bérjárulékokból származó jövedelem csökkenését bizonyos fokig ellensúlyozni lehet a nyugdíjkorhatár emelésével. Az 1990-es évek óta az OECD országokban a nyugdíjkorhatár emelkedése figyelhető meg, azonban jelentős hatás nem várható az idősebb munkaerő iránti kereslet lényeges megváltozása nélkül.

Minél hamarabb felmérik a kormányzatok a lakosság elöregedése okán rohamosan közeledő változásokat, annál több lehetőségük lesz a jelenlegi szolgáltatások fenntartására és megerősítésére – olvasható a Deloitte tanulmányában.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.