Digitalizálódó áfa az Európai Unióban (5. rész)

A közeljövőben várható áfát érintő változások bemutatásával foglalkozó cikksorozat utolsó részében nézzük meg, milyen eddig nem említett változások várhatók 2025-től az adófizetésre kötelezett személy szabályozásának megváltoztatása nyomán.

A tagállamok szabályozásának alapját képező Direktíva 194. cikkelye szerint, ha nem letelepedett adóalany Közösségen belül végez termékértékesítést letelepedett adóalanynak, akkor a tagállamok lehetővé tehetik, hogy a fordított adózás mechanizmusa révén a letelepedett adóalany fizesse meg adót.

Ennek szabályait a tagállamok maguk állapítják meg.

A 2025-től életbe lépő szabályok szerint mindenképpen a letelepedett adóalany lesz az adófizetésre kötelezett, kikerül a Direktívából a választás eshetősége. A 194. cikk „előírhatja” szófordulatát „előírja” fordulat fogja felváltani. Az adófizetés vevő oldalra történő telepítése újabb egyszerűsítés lehetőségét hordozza magában, ugyanis nem történhet meg, hogy az eladónak be kell regisztrálnia (adószámot kell kérnie) a rendeltetés országában, az adófizetés mindenképpen a vevő kötelezettsége lesz, aki ezt a fordított adózás révén tudja majd teljesíteni. A szabályozás módosítása révén a 194. cikk második bekezdése, ami a tagállami szabályozás lehetőségét teremti meg, teljesen ki fog kerülni a Direktívából.

Az elektronikus piactereket érintő módosítások közé tartozik, a rövid távú szálláskiadással foglalkozó, illetve a személyszállításhoz kapcsolódó felületek esetén a szervező (tehát a felület) vélelmezett szállítói meghatározása, amely köteles lesz az áfa kiszabására, beszedésére és megfizetésére.

Ha figyelmen kívül hagyjuk a termékközvetítésre szakosodott piactereket, akkor a változás azért tekinthető jelentősének, mert a szolgáltatású fókuszú felületek 70%-át a rövid távú szállásközvetítéssel, illetve és fuvarmegosztással foglalkozó felületek teszik ki, így a piac 70%-nak el kell kezdeni felkészülni a kibővített szerepére, kötelezettségeire. Ráadásul ez a változtatás is 2025-től várható a jelenleg érvényes ütemterv szerint. Rövid távú szálláskiadásnak a 45 napos, vagy annál rövidebb időtartamú kiadás fog minősülni.

Az a szolgáltatás, amelyet az ingatlan, vagy autó tulajdonosa fog nyújtani a felület részére adómentes lesz, adólevonási jog nélkül. Bár ez a tervezet első hallásra úgy tűnik, sérti az áfa adósemlegességi követelményét, azonban a szabályozás lehetővé fogja tenni, hogy ezek a szereplők – önkéntes alapon – bejelentkezzenek az áfa hatálya alá.

Nem nehéz arra következtetni, hogy a szabályozás a hagyományos módon működő vállalkozások, így hotelek vagy taxitársaságok erőteljes lobbitevékenységének tudható be, hiszen ezek az adóalanyok hátrányban voltak a felületeken szerveződő szálláskiadókkal, fuvarmegosztó portálokkal szemben. A változtatások eredményeképpen a szabályozók évi 6 milliárd euró extra adóbevételt remélnek közösségi szinten.

A változtatások nem fognak kiterjedni az utazásszervezői speciális státuszra, ugyanis az utazásszervezők jelenleg érvényes szabályozása már több mint 40 éves, és amúgy is modernizációja várható hamarosan. A probléma gyökere ebben áll, ha az elektronikus felületek vélelmezett szállítónak fognak minősülni, akár utazásszervezőnek is minősülhetnek, akik nem számítanak fel áfát, hanem a különbözet (profit) szerint adóznak, ahelyett hogy az áfát felszámítanák, megfizetnék, ami a szabályozás célja lenne. Amint ebben döntés születik, vagy körvonalazódik, akkor azt újabb cikkben fogom megosztani az olvasóinkkkal.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.