Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre több hazánkfia gondolja úgy, hogy a magasabb kereset és a megszerezhető nyelvtudás miatt külföldön vállal munkát. Számtalan hazai munkaközvetítő cég kínál munkalehetőséget, szinte a világ összes országában. A mesés fizetések és lehetőségek mellett azonban van egy kérdés, amelyet indulás előtt mindenképp tisztázni kell: hol adózik a megszerzett jövedelem? Erről kérdeztük meg az APEH illetékeseit.
Európai Uniós tagállamban történő munkavégzés esetében a külföldi munkáltatóval kötött szerződés alapján megszerzett jövedelem csak az adott tagállamban adózik. Abban az esetben, ha Magyarországon az adott évben nincs olyan jövedelem, amely Magyarországon adóköteles, akkor nem kell a magánszemélynek bevallást benyújtani. Ha van Magyarországon adóköteles jövedelem, akkor a külföldön adózott jövedelmet adóterhet nem viselő járandóságként be kell vallani.
Ugyanez a helyzet a többi állammal is akkor, ha van kettős adózást kizáró egyezmény. Ha nincs egyezmény, akkor bevallást kell beadni abban az esetben is, ha csak külföldön szerzett adóköteles jövedelmet a magánszemély a külföldi munkáltatóktól. Az ilyen jövedelem nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
Az Európai Uniós tagállam állampolgárának biztosítási kötelezettsége főszabályként abban a tagállamban áll fenn, ahol keresőtevékenységet végez. Ebben az esetben a járulékokat is az adott tagállamban kell megfizetni, amelyet az E 101 számú nyomtatvány igazol.
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor. Ha a biztosított több országban is szerzett szolgálati időt – az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség területén – a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási idők összeadódnak.
Amennyiben a foglalkoztatásra harmadik államban kerül sor, például az USA-ban, akkor a járulékfizetési kötelezettségnek is ott kell eleget tenni. A foglalkoztatás időtartama azonban nem számítódik be a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati időbe.
Lehetőségünk van azonban egy megállapodás kötésre a lakóhely szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Nyugdíj-biztosítási Igazgatósággal. Nyugellátásra jogosító szolgálati idő, és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 29,5 százalék nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék fizetésének vállalására köthetünk megállapodást. A járulékfizetés alapja a általunk megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér.
A jelenleg hatályos társadalombiztosítási rendelkezések szerint az aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles a minimálbér alapulvételével havonta 16 százalék mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ezzel a magánszemély jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Járulékfizetés végett az állami adóhatóság felé a 07T1011 számú adatbejelentő lapon kell bejelentkezni.
Külföldi letelepedési szándékunkat az adóhatóság felé nem kell bejelentenie amennyiben azonban kérjük (és a szükséges igazolásokat bemutatjuk), az adóhatóság határozattal megállapítja tárgyévi adónkat, így ˝tiszta lappal˝ vághatunk neki a Világnak.
Forrás: Pénzcentrum
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
