Drágul a földhivatali eljárás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Február 4-étől emelkedik az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díj, a társasházak bejegyzéséért pedig az eddigi eljárási díj többszörösét kell fizetni. A változásokat a 2006. évi CXXII. törvény tartalmazza, amely a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt módosította.

A február 4-ét követően indult ingatlannyilvántartási eljárásokban az elsőfokú eljárásért az eddigi 5000 forint helyett 6000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a földhivatali kérelem benyújtásával egyidejűleg. A jelzálog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása ingatlanonként egységesen 12 000 forint lesz. A törvény szerint jelenleg díjmentes a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő állami támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, illetve törlésére irányuló eljárás. A jövőben csak a közvetlen állami támogatást biztosító – és az állam javára szóló – jelzálog bejegyzése lesz díjmentes. (Közvetlen állami támogatás a szocpol, a félszocpol és a megelőlegezett szocpol.) A jogalkotói cél az, hogy a közvetlen támogatás mellett felvett piaci kamatozású hitel (leggyakrabban devizahitel) banki jelzálogának bejegyzéséért viszont fizetni kelljen.

Továbbra is díjmentes marad a Magyar Állam – mint a jelzálog jogosultja – javára a jelzálog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és törlése.

A jogszabálymódosítás a társasházakat érinti a legérzékenyebben, ugyanis a társasház-alapítás bejegyzése társasházi tulajdoni különlaponként 6000 forintba kerül, de összesen legfeljebb 100 000 forint lehet. A hatályos szabályozás szerint a társasház bejegyzésekor csak az általános mértékű 5000 forintos díjat kell fizetni, ezentúl azonban minden külön tulajdonban álló lakás után meg kell fizetni a díjat. Az alapító okirat módosításakor ugyanezek a szabályok érvényesülnek majd.

A hatályos szabályozás szerint a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri. Ezentúl azonban ha a kérelmező nem azonos azzal, aki a bejegyzéssel jogot szerez vagy valamire jogosulttá válik, akkor a díjat nem a kérelmezőnek, hanem a jogosultnak kell megfizetnie.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.