Durván növelte a büdzsé hiányát a koronavírus Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfa- és a jövedékiadó-bevételek visszaesését hozta a koronavírus. Az államháztartás héthavi hiánya az előirányzat 589,9 százaléka.

Júliusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 328 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az egy évvel korábbi 37,2 milliárd forintos havi többlettel. Az első hét hónapban a gazdaságvédelmi intézkedések és a védekezési kiadások következtében az államháztartás központi alrendszere 2165 milliárd forintos deficitet mutatott az előző év azonos időszakában regisztrált 352,7 milliárd forint hiánnyal szemben – közölte a részletes adatok alapján pénteken a Pénzügyminisztérium.

A héthavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos előirányzat 589,9 százaléka. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már májusban bejelentette be, hogy az államháztartás központi alrendszerének előrejelzett idei pénzforgalmi hiánya 1890 milliárd forintra emelkedett, miután a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépésekre tekintettel a GDP 2,7 százalékáról a GDP 3,8 százalékára emelte a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját.

Július végéig a központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 543,6 milliárd forinttal, 4,5 százalékkal emelkedtek, a kiadások 2355,9 milliárd forinttal, 19,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.

A központi költségvetés 1841,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 336,3 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 12,7 milliárd forintos többlettel zárták az idei év első hét hónapját.

Júliusban nem érkezett uniós bevétel a költségvetésbe, így az első héthavi bevétel összesen 489,5 milliárd forintot tett ki, míg az uniós kiadások megközelítették az 1274,9 milliárd forintot az egy évvel korábbi 850,7 milliárd forinttal szemben. A járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat – így a szükséges eszközök beszerzésére kiadott több mint 520 milliárd forintot – és a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a költségvetésből fedezi – emelte ki jelentésében a Pénzügyminisztérium.

A személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételek a magasabb bérkiáramlásnak köszönhetően 60,3 milliárd forinttal, 4,4 százalékkal, 1437,1 milliárd forintra emelkedtek, a 192 milliárd forint társasági adóbevétel 53,7 milliárd forinttal nagyobb a tavalyinál, a jövedéki adóbevételek pedig az alacsonyabb üzemanyagforgalom miatt 0,9 százalékkal 650,1 milliárd forintra csökkentek, amiben benne van a dohánytermékek után beszedett adó 8,2 százalékos emelkedése. Az általános forgalmiadóból eredő költségvetési bevételek 100,1 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, miután a koronavírus-járvány miatt számos ágazatban visszaesés következett be.

A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek 33,3 milliárd forinttal (1,7 százalékkal) 1927,9 milliárd forintra csökkentek, az Egészségbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó első hét havi bevétele 0,7 százalékkal 1007,7 milliárd forintra nőtt. A jelentésben emlékeztetnek, hogy a járulékkulcs 2020 januárjától 17,5 százalékra csökkent, ami 2,0 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. A központi költségvetés a nyugdíjalapot 27,4 milliárd forinttal, az egészségbiztosítót 270,3 milliárd forinttal támogatta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.