Egy szervezet felügyeli az állami vagyont


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júniusban már egyszer elfogadták az állami vagyonról szóló törvényt, de a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a jogszabályt. A szeptemberben elfogadott és kihirdetett törvénnyel a jogalkotó azt akarja elérni, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, a hatékonyság, és megteremtődjenek a feltételek az állami vagyon hosszú távú hasznosításához.

A 2007. évi CVI. törvény a köztulajdonnak csak egy részét vonja a szabályozási körébe, csak a szűkebb értelemben vett állami tulajdonnal foglalkozik. Nem terjed ki például a területi-helyi-települési-kisebbségi önkormányzati tulajdonra és az államtól független közjogi személyek tulajdonára, az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a Magyar Államkincstárra, a társadalombiztosítási rendszer vagyonára, a különböző elkülönített állami pénzalapokra.

Az állami vagyon terjedelme a törvény indokolása szerint jelenleg még mindig nem áll arányban a közfeladatokkal, ezért a törvény arra az elvre épül, hogy a túlméretezett állami vagyon csökkenjen, hosszabb távon tartósan azok a vagyonelemek maradjanak az állam tulajdonában, amelyek tekintetében a vagyon értékének a megőrzése vagy a vagyon természete, vagy nyomós gazdaságpolitikai érdek, szempont az állami tulajdonban tartást indokolja. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyonelemeket a törvény melléklete tételesen felsorolja. Ebben a felsorolásban összesen 41 társaság szerepel.

Az államot – mint tulajdonost – a jövőben az újonnan létrejövő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet személyesíti meg, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Az új vagyonkezelő szervezet zártkörű részvénytársasági formában fog működni. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vonatkozásában az állam nevében a részvényes jogait a pénzügyminiszter gyakorolja. A Tanács évente beszámol az Országgyűlésnek a tevékenységéről, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A jelenlegi három vagyonkezelő szervezet: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik, feladataikat és kötelezettségeiket az új vagyonkezelő veszi át.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?