Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt években jelentősen csökkent az adóhatóság által engedélyezett fizetési könnyítések és mérséklések aránya. A cégeknek és a magánszemélyeknek tavaly csaknem 300 milliárd forintnyi adó, késedelmi pótlék és bírság vonatkozásában akadt fizetési nehézségük.
Évente átlagosan 145 ezer adózó fordul az adóhivatalhoz fizetési könnyítésre vagy mérséklésre vonatkozó kérelemmel. Az elmúlt három évben az APEH által elutasított beadványok száma 24 százalékról 34 százalékra nőtt, miközben a részben engedélyezett kérelmek, illetve a megszüntetett eljárások száma stagnált. Tavaly több mint 8,6 milliárd forintnyi adótartozást engedett el az APEH méltányossági okokból, közel 2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző években. Mindez arra utal, hogy a hivatal egyre kevésbé engedékeny a fizetési nehézséggel küszködőkkel szemben.
A leggyakrabban a magánszemélyek nyújtanak be az adóhivatalhoz fizetési könnyítésre (részletfizetés, halasztás) vagy mérséklésre vonatkozó kérelmet a személyi jövedelemadó és az ahhoz kapcsolódóan felszámított késedelmi pótlék, illetve bírság miatt keletkezett tartozásokra. Az egyéni vállalkozók is gyakran kérnek könnyítést az APEH-től, a gazdasági társaságok közül azonban inkább a bt.-k és a kkt.-k küszködnek adófizetési nehézséggel, a jogi személyiséggel rendelkezőktől mindössze a kérelmek tizede származik.
A fizetési könnyítésre és mérséklésre vonatkozó kérelmek száma az idén várhatóan megugrik az adóhivatalnál, hiszen most már az illetékekkel kapcsolatos ügyeket is az APEH kezeli. A korábbinál kisebb megértésre számíthatnak azok, akik illetékre kérnek halasztást, mérséklést vagy részletfizetést, mivel az APEH gyakorlata szigorúbb az illetékhivataloktól megszokottnál. A futamidő meghatározása során minden esetben a tartozás belátható időn belül történő rendezése a fő szempont, de a könnyítés nem pénzintézeti hitelként funkcionál, így természetesen éven túli, illetve többéves átütemezésre nem igazán van lehetőség – tájékoztatta lapunkat az APEH illetékese. Mivel az egyéni vállalkozók és a társaságok általában havonta újabb fizetési kötelezettséget vallanak be, amelyet szintén rendezniük kell, részükre általában rövidebb futamidőket határoz meg a hivatal.
Az elbíráláskor pozitívan értékelik, ha a fizetési készség alátámasztására a tartozás egy részét akár a benyújtás előtt, akár az eljárás során rendezi a kérelmező, érdemes viszont figyelembe venni, hogy a már megfizetett tartozások utólagos mérséklésére nincs lehetőség. Azt is jó néven veszi a hivatal, ha a kérelemben érintett összegen kívül más fizetési kötelezettsége, illetve tartozása nincs az adózónak. Az APEH szerint célszerű, ha az adózó a kérelmet vagylagosan terjeszti be, azaz a mérséklés elutasítása esetére részletfizetést, illetve halasztást is kér, mivel abban az esetben, ha kérelem csak a mérséklésre irányul, elutasítás esetén akkor sem engedélyezhet a hivatal könnyítést, ha annak feltételei fennállnak.
Az APEH egyéni vállalkozók, illetve cégek esetében nem engedélyez mérséklést, ha azt látja, hogy azzal a racionális gazdálkodás nem állítható helyre, vagyis a tartozás elengedése esetén is elkerülhetetlen a tevékenység ellehetetlenülése és a felszámolási eljárás. Már engedélyezett fizetési könnyítéssel érintett összeg kapcsán nem érdemes újabb kérelmet benyújtani, mivel az a fizetési nehézség tartós fennállását bizonyítja, ezért az APEH általában elutasítja.
A kérelemhez kapcsolódó adatlapok az APEH honlapjáról letölthetők. A kérelem előterjesztése illetékköteles, az eljárási illeték összege 2200 forint.
Forrás: Napi Gazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
