Elektronikus közszolgáltatások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő októberben léphet hatályba az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény, amely a közigazgatási hatóságok és a közüzemi szolgáltatók számára kötelezettségként írja elő az elektronikus szolgáltatások biztosítását.

Elektronikus közszolgáltatásnak minősül a törvényben előírt szervezetek hatósági vagy egyéb tevékenysége, beleértve a hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatást is, feltéve, hogy ezeket a központi rendszer igénybevételével, elektronikus úton végzik. A központi rendszer minden szolgáltatása elektronikus közszolgáltatásnak minősülnek, amelyen bárki számára elérhetőek.

Fontos előírás, hogy, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatóságok már idén októbertől kötelesek lesznek a hatósági eljárásokban kapcsolattartást és a törvény szerinti más szolgáltatásaikat elektronikus úton megvalósítani, illetve hozzáférhetővé tenni. Ennek érdekében úgynevezett hivatali kaput kell létesíteniük, ami biztosítja a számukra küldött, illetve általuk küldött elektronikus iratokhoz való naplózott, bizonyító erejű hozzáférést.

Alapelvi szintű rendelkezés, hogy az elektronikus közszolgáltatásokat bármely személy, korlátozás nélkül igénybe veheti. A központi rendszerbe kapcsolt ügyek elektronikus intézésének és a korlátozott hozzáférésű nyilvántartásokhoz való elektronikus hozzáférésnek lehetősége ellenben csak azonosítást követően nyílik meg. Törvény előírhatja az elektronikus közszolgáltatás kötelező igénybevételét is.

2012. januárjától él az a szabály, miszerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által folytatott eljárásokban a jogi képviselő, a védő és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság közötti írásbeli kapcsolatot, valamint törvény által meghatározott más írásbeli kapcsolatot a központi rendszer útján kell tartani. A közüzemi szolgáltatok ellenben már jövő januártól kötelesek lesznek az ügyfélszolgálatukat a központi rendszeren keresztül is hozzáférhetővé tenni.

Előzetes azonosítás szükséges az ügyintézéshez
Az elektronikus közszolgáltatás keretében a távolról történő ügyintézéshez szükséges azonosítás személyes megjelenéssel, vagy azzal egyenértékű előzetes regisztrációval, és az azonosító adatok nyilvántartásba vételével történik. Az azonosítás többféle lehet: egyedi információ alapján (tudás alapú azonosítás), egyedi eszköz, információhordozó alapján (birtoklás alapú azonosítás), kizárólagosan jellemző tulajdonság alapján (tulajdonság alapú azonosítás), illetve ezek kombinációjával. Az azonosítás többféle biztonsági szinten történhet, lehet magas, közepes, vagy alacsony. Hogy mikor, melyik alkalmazandó, azt külön jogszabályok határozzák meg. Eltérően rendelkezés hiányában a távolról történő ügyintézéshez alacsony biztonsági szintű azonosítás szükséges.

A magas biztonsági fokozatú azonosításhoz biztonságos tároló eszköz és a külön jogszabály szerinti szolgáltató által elhelyezett tanúsítvány szükséges (pl. elektronikus aláírás). A közepes biztonsági szintű azonosítás az ügyfélkapu jelszó-nyilvántartásán alapuló azonosítással, valamint egy egyszer használatos azonosítóval történő azonosítással történik. Az interneten történő ügyintézéshez rendelkezésre bocsátott egyszer használatos azonosítót az internettől független kommunikációs csatornán kell eljuttatni azonosítás alanyának. Az alacsony biztonsági fokozatú azonosítás az elektronikus közszolgáltatások körében az ügyfélkapu tudás alapú, jelszót alkalmazó azonosításával történik.

Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása a törvénytervezetben meghatározott állami szervek számára nem lehetőség, hanem kötelezettség lesz a jövőben. E körbe tartoznak a közigazgatási hatóságok, a hatósági jogköröket ellátó köztestületek, más jogszabályban erre felhatalmazott szervezetek. A bíróságok és az ügyészségek esetében a jogi képviselővel való írásbeli kapcsolattartást terelnék elektronikus útra. A közszolgáltatók pedig az ügyfélszolgálati tevékenységüket kötelesek a jövőben online módon hozzáférhetővé tenni. Más költségvetési szervek esetében viszont csak lehetőség a központi rendszerhez történő csatlakozás.

Elsőként, 2009 októberétől a közigazgatásban vezetnék csak be az elektronikus szolgáltatásokat. 2010 januárjától a közszolgáltatók ügyfélszolgálati tevékenysége vonatkozásában léphet életbe az új rendszer. Egy évvel később tennék kötelezővé, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges közhiteles, elektronikusan vezetett nyilvántartások, illetve adatbázisok a központi rendszeren keresztül közvetlenül elérhetők legyenek. Új csatornaként a szabályozás lehetőséget biztosít ugyanakkor arra is, hogy bizonyos adatbázisok, illetve ügyintézések telefonon is elérhetővé váljanak. Végül 2012-re tehető a bíróságokkal és az ügyészségekkel való online kapcsolattartás bevezetése. Fontos garanciális szabály, hogy kötelező elektronikus ügyintézést csak törvénnyel lehet majd előírni a jövőben is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.