Elfogadták a globális minimumadót


Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.

Az Országgyűlés kedden 152 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta „A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, összesen 102 oldalas jogszabály-tervezetet, és a hozzá benyújtott 40 oldalas összegző módosító javaslatot.

„A törvényjavaslat az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához szükséges szabályokat tartalmazza” olvasható az általános indokolásban.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint 2024-2026 között mintegy 96 milliárd forint többletbevételt hozhat a komoly diplomáciai csatározás után elfogadott adó.

Mint arról már szakmai partnerünk cikkében olvashatott, az új szabályozás csakis az évi 750 millió EUR-t meghaladó bevétellel rendelkező vállalatokat, cégeket érinti, ha az adott vállalat bevételei az elmúlt négy adóévben legalább kétszer elérték vagy meghaladták ezt az értéket.

Magyarország azzal a feltétellel csatlakozott az adó bevezetéséről szóló megállapodáshoz, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó (HIPA), az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék is. További kedvezményt kapnak az induló vállalkozások, amely szerint a vállalatcsoport kezdeti tevékenységi szakaszában öt évig mentesülhet a minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól.

A minimumadó szabályok miatt egyébként módosul a hazai Számviteli törvény is, és bevezetésre kerül a „halasztott adó” fogalma, illetve a számítására vonatkozó részletszabályok. Továbbá a Tao törvény K+F kedvezményre vonatkozó fejezete is több ponton módosul, megjelenik egy új K+F adókedvezmény jogcím is.

A javaslat felsorolja a kiegészítő adókat, ezek az elismert belföldi kiegészítő adó, a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó (IIR adó) és az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR adó). A tervezet hosszan ismerteti az adókötelezettség kiszámításának – meglehetősen bonyolult – részletszabályait.

A törvényjavaslat szerint a kiegészítő adóbevallást és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, illetve forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni, és a fizetési kötelezettséget is ezekben a devizákban kell teljesíteni – az adózó választása alapján.

A törvényjavaslat számos rendelkezését már a 2023-as üzleti évre is lehet alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.